A rendszer ellenzéke

A 21.századi szocializmusért

A 21. századi szocializmus

 1. Múltunk és jövőnk: a szocializmus

1989-90-ben végbement a 20. század történelmének legjelentősebb politikai  fordulata: miként Magyarországon, úgy Közép-Kelet Európa más szocialista országaiban is lezajlott a tőkés rendszerváltás, amely egyet jelentett a II. világháború után létrejött  világrendszer felbomlásával.

A kapitalizmus erőinek átmeneti győzelme a Szovjetunió által vezetett béketábor országaiban véget vetett az emberiség első  szocialista kísérletének, amely a Szovjetunóban 70, más népi-demokratikus köztársaságokban negyven évig tartott.

A neoliberális piacgazdaságot és polgári demokráciát diadalmasan ünneplő filozófusok, politikusok, közírók, az új tőkés hatalom ideológusai fennen hirdették a kapitalizmus fölényét és a szocializmus történelmi vereségét: milliókkal hitették el azt, hogy a szocializmus a XX. század történelmi zsákutcája volt; egy olyan bukott kísérlet, amely végső soron a születése első pillanatától kezdve kudarcra ítéltetett, mivel szerintük a marxizmus nem más, mint utópia, megvalósíthatatlan eszme.

A sztálini korszak törvénytelenségeire hivatkozva az antikommunista történelemírás hivatalos állásponttá emelte azt a hazugságot, hogy a kommunizmus és a nácizmus lényegét tekintve egy tőről fakadnak. Ebből adódóan a rendszerváltás után felnövő generáció  alapvető beidegződésévé, szinte ösztönné vált a szocialista eszme elutasítása. Bár a liberális és nacionalista orientáltságú politikai gondolkodás térhódítása minimálisra csökkenti annak esélyét, hogy a munkásmozgalom forradalmi céljaival rövid időn belül százezrek azonosuljanak, a kommunistáknak nincs okuk kétségbe esni!

A szocialista rendszer 1989-ben ugyan összeomlott, a marxizmus eszméje azonban tovább él. A kommunista párt létezik, a szocializmus  győzelme pedig történelmi szükségszerűség, ha az emberiség el akarja kerülni a pénz imádatának, az ember és természet könyörtelen kizsákmányolásának következményét: az önmegsemmisülést. Hisszük, hogy a szocializmus veresége csupán átmeneti, nem pedig végérvényes állapot és végül beteljesíti küldetését, a kapitalizmus meghaladását.

1.1 Nosztalgia helyett jövőbe tekintés

A magyar kommunista mozgalom marxista szellemiségű modernizációja elmaradt. Az elmúlt negyedszázadban megújulás helyett a múltba révedés, a régi időkből örökölt dogmatikus gondolkodás fenntartása volt jellemző. A hithű kommunisták nem tudták adekvát válaszokkal megvédeni a szocializmus eszméjét és bénultak voltak a kapitalizmus szocialista múltat kárhoztató rágalmaival szemben is.

A mozgalom  a társadalomban egyre növekvő, Kádár-rendszer iránti nosztalgiából próbált politikai tőkét kovácsolni – eredménytelenül. Úgy véljük, hogy a radikális baloldal csak akkor nyerheti vissza erejét, ha a tőkés rendszert  marxista alapon, megújult formában és a mai körülményekből kiindulva kritizálja.

A Népi Front ezért szakítani kíván a kommunista baloldal defenzív, a múlt régi dicsőségébe merülő nosztalgikus politikájával. Azt akarjuk, hogy szocializmus fogalmához ne a már soha vissza nem térő múlt megkopott emlékei kapcsolódjanak, hanem e szó hallatán egy  emberközpontú alternatíva, a jövő haladó, demokratikus, szocialista társadalmának perspektívája rajzolódjon ki az emberek előtt. A szocializmus fogalma váljon olyan forradalmi jelszóvá, amely ismét képes antikapitalista politikai cselekvésre ösztönözni a jelenlegi rendszer veszteseit. Hogy e szándékunk valósággá váljon, először tisztáznunk kell viszonyunkat az 1948-1989 közötti időszakhoz, majd fel kell vázolnunk a szocializmus új, 21. századi koncepcióját.

1.2 Őrizzük a múlt pozitív hagyományait, megvédjük a szocializmus emlékét

A Népi Front – a jövőorientált szocialista alternatívának a képviseletével párhuzamosan – őrzi és védi a munkásmozgalom haladó hagyományait. Fellépünk a régi szocializmus vívmányait bagatellizáló hazug állítások, valamint a szocialista korszakot démonizáló, a történelmi tényeket meghamisító antikommunista nézetekkel szemben.

Magunkénak valljuk a Kádár-rendszer gazdasági, társadalompolitikai, kulturális sikereit, az 1948-1988 közötti békés, fejlődést és gyarapodást hozó időszak szociális eredményeit.

Büszkék vagyunk arra, hogy a szocializmus modernizációs törekvése következtében az országban megvalósult az ingyenes oktatás és egészségügy, felépült több, mint egy millió összkomfortos új lakás, a világszínvonalúvá fejlődő mezőgazdaság és a könnyűipar jó minőségű termékeket bocsátott a keleti és nyugati piacokra egyaránt. Fejlődött az ország infrastruktúrája, a közegészségügyi állapotok javításával a szocializmus képes volt felszámolni a fertőző betegségeket.  A korszerű termelőszövetkezetek, a háztáji gazdaságok és az ezekhez kapcsolódó feldolgozóipar, élelmiszeripar felvirágoztatta a magyar vidéket, amely népének immáron nem kellett nélkülöznie a csatorna-hálózatot, a közvilágítást. A szocializmus idején vált általánossá a nyugdíjrendszer, megszűnt a nyomor és a gyermekéhezés, ekkor értük el a teljes foglalkoztatottságot, a közbiztonság pedig példaértékű volt.

 Aranykorát élte a magyar kultúra. Mindenki számára elérhető, megfizethetővé vált a színház, mozi. A közművelődés kibontakozásában fontos szerepet játszottak az olcsó, de színvonalas és népszerű könyvek. A szocializmus idején többet fektettünk kutatás és fejlesztésbe, mint napjainkban.  Ez volt az a korszak, amelyben hazánk sikeresen küzdött történelmi lemaradása ellen: a háborús romokból, a Horthy-rendszertől megörökölt félfeudális Magyarországból, amelyet csak a „3 millió koldus országa”-ként emlegettek, Közép-Európa egyik legmagasabb életszínvonalát biztosító, virágzó államává váltunk. Megcáfolhatatlan tény, hogy a  létbiztonság, a relatív jólét emberhez méltó és kiszámítható életet  teremtett a magyar társadalom döntő többségének.

1.3 Elhatárolódunk az eszménk nevében elkövetett bűnöktől

A kommunista mozgalom megújulásának feltétele a múlt hibáival való önkritikus szembenézés. Hazánkban a Rákosi-éra alatt a hatalmat gyakorló vezető politikusok a marxizmus igaz, humánus eszméjét a zsarnokság eszközévé züllesztették és bár az ország számos tekintetben dinamikus fejlődésnek indult, a szocializmus építése közben súlyos törvénytelenségek történtek. Elítéljük a hatalommal való visszaélést, a sztálini időszak törvénysértéseit, a személyi kultuszt, a sztálinizmus erőszakos, önkényuralmi természetét. A szocializmus nevében elkövetett bűnök azonban nem az eszme lényegéből fakadnak. Az akkori döntéshozók, pártvezetők hibás, törvénysértő politikai eljárásainak tragikus következményeiért nem terheli felelősség napjaink baloldali nemzedékét. Őrizzük azon kommunista mártírok emlékét, akik életük árán is szembeszálltak a szocializmus eszmei tisztaságának megőrzéséért az igazi marxista-leninista célok megvalósulása érdekében.

Úgy véljük, hogy az épülő szocializmus rendszerváltásba torkolló megbuktatásában nem csak a nemzetközi politikai erőviszonyok, a számunkra kedvezőtlenül alakuló gazdasági tendenciák, a hidegháborút végig meghatározó katonai versengésben való lemaradás, hanem a szocialista rendszer meglévő anomáliái, belső hibái, ellentmondásai is szerepet játszottak.

Az MSZMP vezetése 70-es évektől kezdve fokozatosan elszakadt a néptömegektől. Kialakult a technokrata, karrierista pártelit, miközben a valódi kommunista erők fokozatosan háttérbe szorultak. Az önző, egyéni érdekeket követő pártapparátus tagjai végül a rendszerváltó erőkkel együttműködve, azokkal közösen lökték sírba a szocializmust. Cserébe szolgálataikért a kiépülő újkapitalizmus közéletében,  különböző pártok színeiben folytathatták politikai tevékenységüket.

A Népi Front nem kíván visszatérni a múlt hibás politikai gyakorlatához. A 20. századi szovjet-típusú szocializmus emlékét őrizve, hibáiból tanulva és pozitív tapasztalatait hasznosítva egy másfajta, új szocializmus-modellt hirdetünk, a 21. század szocializmusát.

Amíg a kapitalista rendszer újjászüli ellentmondásait és milliókat taszít szegénységbe, a szocialista válaszoknak lesz létjogosultságuk.

2. A szocializmus győzelme elkerülhetetlen

A 2008 óta tomboló gazdasági világválság, a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése, a tömeges méreteket öltő szegénység és a rohamosan növekvő munkanélküliség mind azt bizonyítják, hogy mára a kapitalista rendszer  egymással összefüggő és egymást erősítő feloldhatatlan ellentmondások zsákutcájába került.

A tőke a szociális kiadások drasztikus csökkentésével, a dolgozó emberek jogait csorbító és kiszolgáltatottságukat növelő megszorító intézkedésekkel próbálja a kapitalizmust megmenteni, amely számos európai országban több százezer fős tömegdemonstrációk sorozatát váltja ki. A válságot neoliberális eszközökkel kezelő próbálkozások azonban sorra kudarcba fulladnak és kontraproduktív hatást érnek el: tovább mélyítik a rendszer válságát. Azok a gazdaság- és szociálpolitikai megoldások, amelyek képesek lennének megakadályozni a munkanélküliség növekedését és kiutat jelenthetnének az egzisztenciájukat elveszített, lecsúszott és nyomorban élő néprétegek számára, ellentmondanak a tőkés rendszer lényegének és a gazdasági hatalmat birtoklók érdekeinek. A piacgazdaság kontrollálhatatlan, kaotikus folyamatai, a banktőke spekulatív tevékenysége eleve lehetetlenné teszik, hogy a gazdaság racionalizálásával, valamint a jövedelemelosztás radikális megváltoztatásával a társadalom többségének szociális felemelkedését szolgáló mechanizmusok érvényesülhessenek. A kapitalizmust ugyanis a profitmaximalizálás és a folytonos növekedési kényszer határozza meg, amely újra és újra felszínre hozza a rendszer ellentmondását:  míg a termelőeszközök, az ásványkincsek és  ezáltal a megtermelt javak túlnyomó többségét egy szűk kör,  a profithajhász, mohó tőkés osztály birtokolja, amely az ember ember általi kizsákmányolása révén egyre gyarapodó vagyonra tesz szert,  addig ennek következtében a társadalom többsége, a dolgozók, bérből és fizetésből élők helyzete napról napra elviselhetetlenebbé válik.

2.1 Az egyetlen megoldás: a kapitalizmus meghaladása

A százezrek életét megkeserítő nyomor, a munkanélküliség és korunk égető szociális,-társadalmi- és környezeti problémái nem oldhatók meg az azokat generáló kapitalista rendszer keretein belül, a tőkés logika alapján. Mivel e negatív jelenségek a kapitalizmus működésébe kódolt ellentmondásokból fakadnak, azaz rendszerszintűek, csak radikális, az egész gazdasági és társadalmi berendezkedést érintő forradalmi megoldások hozhatnak valódi változást.

 A Népi Front a kapitalizmus meghaladásának történelmi küldetését, a XXI. századi szocializmus megteremtését tekinti létezése fő céljának. Visszautasítjuk azokat a szociáldemokrata, reformista és „rendszerkritikusnak” titulált politikai szólamokat, amelyek azt sugallják, hogy a magántulajdon dominanciájára épülő kapitalista rendszer korrekciójával, a „szociális piacgazdaság” kiépítésével, a tőke korlátozásával és a polgári, tőkés állam szerepének növelésével a kapitalizmus keretein belül is érdemi, hosszú távú eredményeket lehet elérni a dolgozók jogaiért és életkörülményeik javításáért folyó harcban. Az időleges hangulatjavító és életszínvonal-növelő látszatmegoldások nem hoznak valódi változást a bérből és fizetésből élők számára. Ez csak a kizsákmányoló tőkés rendszer meghaladásával, egy emberközpontú világ, a XXI. századi szocializmus létrehozásával érhető el.

3. A jövő szocialista forradalma

A 21. század szocializmusa a jelenlegi kapitalista rendszer  meghaladásával kialakuló új, humános társadalmi és gazdasági berendezkedés, amely felszabadítja a dolgozókat a kizsákmányolás igája alól, megszünteti napjaink égbekiáltó egyenlőtlenségeit, valamint megteremti a szabad és egyenlő emberek társadalmát.

Az új szocializmus felépítése hosszú evolúciós és revolúciós folyamat, amelynek kezdetét a népi demokratikus, szocialista forradalom kirobbanásának történelmi pillanata jelenti. E forradalom mögött a kapitalizmus megdöntésére szövetkezett, az elnyomástól szabadulni kívánó emberek széles tömegmozgalma áll.

A 21. század szocializmusa csak akkor küzdheti le az előtte tornyosuló akadályokat ,és csak akkor győzhet, ha a tömegek azonosulnak a szocializmus eszméjével, amelynek támogatói bázisát  szilárd, egységbe forrt, a forradalom ügyét tettekkel szolgáló elkötelezett és öntudatos emberek alkotják. Mivel az új szocializmus nem nélkülözheti a társadalom többségének elvi és politikai támogatását, ezért politikánk arra irányul, hogy kivívjuk a nép bizalmát , megbecsülését, minél több honfitársunkat megnyerve így a szocializmus hívének.

A Népi Front a békés forradalmat választja. A győztes szocialista forradalom első lépésként az átmeneti korszak népi-állam koncepciója alapján a szocializmus kibontakozását előkészítő, nagyszabású gazdasági és politikai reformokat hajt végre, majd utána sor kerül az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívására, amely számos társadalmi és civilszervezet bevonásával kidolgozza és népszavazásra bocsátja az ország új, szocialista alkotmányát. Ez az alkotmány fekteti le és véglegesíti a milliók életviszonyán javító,  a jövő létbiztonságát és kibontakozását lehetővé tévő XXI. század szocializmusának gazdasági, jogi és politikai alapjait.

4. Hatékonyan működő népgazdaság

A XXI. század szocializmusának gazdaságát a hatékony, prosperáló működés és a magas technikai fejlettség jellemzi, amelyek együttesen megalapozzák a társadalom jólétét. Mivel a tőkés termelés alapellentmondásait végső soron csakis a kulcsfontosságú gazdasági szektorok társadalmi tulajdonba vétele képes feloldani, a XXI. századi szocializmus gyökeresen változtatja meg a tulajdonviszonyokat.

A szocialista gazdaság meghatározó szereplői a közösségi tulajdonban lévő mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, szocialista típusú vállalatok, amelyeket az erős üzemi bizottságok és a munkásönigazgatás különböző formációi révén maguk a dolgozók ellenőriznek és irányítanak.

A szakszervezeteket, munkahelyi kollektívákat, szakmai testületeket széles jogkörrel ruházzák fel, hogy érvényt szerezzenek a munkahelyi demokráciának és elhárítsák az akadályokat az előremutató javaslatok megvalósulása elől. A XXI. századi szocializmus tehát  demokratizálja a gazdaságot és  biztosítja a dolgozói ellenőrzés lehetőségét.

A XXI. századi szocializmus azonban nem szünteti meg teljes mértékben a magántulajdont: támogatóan fordul azon kisvállalatokhoz, amelyek serkentik a gazdaság fejlődését és olyan szolgáltató, gazdaságélénkítő, kiegészítő funkciókat, feladatokat látnak el, amelyek állami, nagyüzemi méretekben nem volnának hatékonyak.

A XXI. századi szocializmus termelőerői fejlettek, a népgazdaság modern technológiai színvonalon áll és folyamatosan törekszik az innovációra, a technikai-tudományos vívmányok minél szélesebb körű alkalmazására. A népgazdaság ereje a racionális, átlátható és tervszerű irányításban rejlik, amely szorosan összefonódik az alulról jövő fejlesztő kezdeményezések, a kreativitás intenzív támogatásával.

A XXI. századi szocializmus a társadalom tagjaiban rejlő képességek kibontakozására támaszkodva dinamikus, állandóan fejlődő gazdaságot teremt, ezáltal az ország a modernizáció élvonalába kerül. A gazdaság a termelékenység növelése és termelés fejlődése útján megteremti az anyagi javak bőségét és egyre nagyobb arányban lesz képes a szükségletek bővülő kielégítésére.

Az új szocializmus gazdasági elve szakít a kapitalista piacgazdaság növekedési kényszerével, a szüntelen profitmaximalizáló törekvéssel. A tulajdonosi érdekek elsődleges prioritását a közösségi szemlélet dominanciája váltja fel. A gazdaságpolitika a társadalom egészének közös gyarapodását tekinti célnak, amelynek gazdasági eszközökkel szerez érvényt.

Mivel a termelőeszközök és a gazdaság sikeres működéséhez szükséges jogosítványok nem a társadalom egy kiváltságos rétegének kezében koncentrálódnak, hanem közösségi tulajdonban vannak, a megtermelt anyagi javakat a kollektív fejlődésre és össztársadalmi célok megvalósítására lehet fordítani: megteremthető az ingyenes egészségügy, a mindenki számára elérhető oktatás, az alanyi jogon járó első lakás, a szociális ellátórendszer bővítése.

A XXI. század szocializmusában ismeretlen fogalommá válik a munkanélküliség. A népgazdaság magas technikai színvonalának és a munka termelékenységének növelése következtében lehetővé válik a rövidebb munkaidő bevezetése, a nyugdíjkorhatár csökkentése, a  bérek növelése, amely egyúttal a belső fogyasztásra is élénkítő hatással lesz. Ezen feltételek együttes teljesülésének köszönhetően a szocializmus megteremti a teljes foglalkoztatottságot, azaz a társadalom minden tagjának nem csak alkotmányos joga, hanem egyúttal lehetősége is lesz az értelmes munkához tehetsége, végzettsége és képessége szerint.

5. Igazságos elosztási rendszer

A 21. század szocializmus elosztási rendszerének lényege, hogy a közösen megtermelt javak elosztásakor gátat szab az elit egyre gyorsuló ütemű gazdagodásának (amely egyúttal  a többség fokozódó elszegényedését jelenti) és olyan elosztási elveket érvényesít, amely alapvetően a dolgozók élethelyzetének javulását szolgálják. Ez a társadalmilag igazságos elosztási rendszer  elsőbbséget biztosít a közjónak a magánérdekkel szemben és megakadályozza a felső tízezer javára történő jövedelem-átcsoportosítást.

6. A gazdaság és a természet harmonizálása

A 21. századi szocializmusának gazdasági rendszere az ökológiai szempontból hosszú távon is fenntartható természeti erőforrás-kihasználáson alapszik.

A szocialista gazdaság a vélt igények helyett a valós társadalmi igények kielégítéséhez szükséges javak előállítására törekszik és véget vet a manipulatív reklámokra épülő, pazarló fogyasztói társadalom hamisan csillogó világának, amely motorját a marketing és pszichológia eszközeinek bevetésével generált mesterséges fogyasztási kényszer adja.  Az új rendszer gazdasága a modern technológia alkalmazása révén minimálisra csökkenti a termelés közben keletkező hulladék és káros anyag mennyiségét, valamint korlátozza a széndioxid kibocsátását. Ökológiai megfontolásból a 21. századi szocializmus arra törekszik, hogy racionalizálja az áramfogyasztást és nagy hangsúlyt fektessen a takarékosságra. Az energia környezetkímélő módon való előállítása céljából az új rendszer a megújuló energiaforrások kiaknázására építi az áramellátást.

Mindezt összehangolja az egyre gyorsuló ütemű gazdasági fejlődéssel, a Föld természeti kincseinek, élővilágának védelmével. Így létrejön a természet és az ember közötti harmónia.

7. A szabad és egyenlő emberek társadalma

 21. század szocializmusának haladó, közösségi társadalmát szabad és egyenlő emberek alkotják. E szocialista társadalmi modell az emberek közötti egyenlőség,  a humanizmus , a szolidaritás, a szabadság és a szociális igazságosság eszméjére épül, amely segíti az egyének önmegvalósítását, tehetségének kibontakozását, képességeinek fejlesztését.

Az ország polgárai között eltűnnek a társadalmi különbségeket kiváltó tényezők. A 21. századi szocializmusban kiteljesednek és maximálisan érvényesülnek az emberi jogok, megvalósul a kollektív szabadság, amely az egyéni szabadságok rendezett, közösségi szempontokkal összehangolt formáját jelenti. A társadalom demokratikus módon működik, így teremtve meg az állampolgárok közötti harmonikus  együttélés lehetőségét.

Az új társadalmi rend ember és ember közötti viszonyrendszét az esélyegyenlőség határozza meg: valljuk, hogy születésétől fogva minden ember szabad és egyenlő. A közösségi társadalom megszünteti a diszkrimináció minden formáját, mindenféle előítéletekből fakadó alá-fölé rendeltséget.

8. A szocialista bázisdemokrácia és a népi bizottságok

A Népi Front politikai küldetései közé tartozik a polgári demokrácia antidemokratikus voltának leleplezése és annak marxista bírálata.

A jelenlegi rendszer csupán a demokrácia illúzióját kelti. Látszólag garantálja a politikai szabadságjogokat, miközben a gyakorlatban a társadalom többségének jogai korlátozott formában valósulnak meg, és azok számos ponton sérülnek. A polgári demokrácia valójában nem más, mint az elit uralma, a pénz diktatúrája a hétköznapi emberek felett.

A magánérdekeket a közjóval szemben gátlástalanul érvényesítő politikusok visszahívására nincs lehetőség, az állampolgárok csupán a 4 évente tartandó országgyűlési és helyhatósági választások során tudják befolyásolni a hatalmat, amelynek ellenőrzésére választási ciklus közben kevés eszköz áll rendelkezésre.

A 21. század szocializmusa a lejáratódott, kiüresedett és elsilányult  polgári látszatdemokráciát  népi demokratikus rendszerrel váltja fel, amely megvalósítja a valódi népuralmat, a hétköznapi emberek érdekeit kifejező demokráciát. A népi demokratikus berendezkedés meghatározó tulajdonságai közé a közvetlen demokrácia szerepének kiszélesítése, az önkormányzatiság elve és az államhatalom társadalmi ellenőrzése. Tehát alulról építkező, szociálisan érzékeny rendszert hoz létre.

A 21. századi szocializmus a néphatalmat leginkább érvényesíteni tudó közvetlen demokrácián alapszik. Az informatika fejlődését és a különböző kommunikációs formák terjedését kihasználva lehetőség nyílik a közvetlen demokrácia eszközeinek (népszavazás, népi kezdeményezés) széles körű alkalmazására, így a népi demokratikus rendszer olyan hatalomgyakorlási szerkezetet alakít ki, amely biztosítja az állam társadalmi ellenőrzését, működésének átláthatóságát, a közélettel és állami kérdésekkel kapcsolatos információk ingyenes hozzáférését.

Ezen feltételek teljesülése megakadályozza azt, hogy az új szocializmus korrupt, bürokratikus, parancsuralmi rendszerré váljon és elveszítse demokratizmusát.

Az új szocializmus,a társadalom tagjai felett uralkodó, a politikai elit érdekei alapján vezérelt állam helyett a dolgozó emberek tömegeire és a helyi közösségekre támaszkodó népi hatalmat teremt, amelynek alapját a szocialista állam és az új népképviseleti szerv, a népi bizottságok képzik.

Az ország vezetésével megbízott képviselők, kormánytagok és a néphatalmi szervek képviselői egyaránt visszahívhatóak lesznek, így küszöbölve ki azt, hogy a társadalom vezetőinek választott képviselők új elnyomó, uralkodó osztállyá váljanak.

 A népi bizottságok egy adott lakókörzetben alulról szerveződő formációk, amelyek közösen döntenek az ott élőket érintő fontos politikai, gazdasági, szociális kérdéseben: fejlesztési koncepciókról, kórház, iskola építéséről, munkahelyteremtésről.

 A népi bizottságok jelentik a közvetlen demokráciára épülő szocializmus motorját, mivel a társadalmi erők lokális szervezése mellett olyan politikai funkciókat is betöltenek, amelyek elengedhetetlenek a szocializmus belső támogatottságának, politikai bázisának erősítése szempontjából. A népi bizottságok szerepének és hatáskörének  bővítése által, az állami bürokrácia immáron nem lesz akadálya annak, hogy a helyi kezdeményezések sikeresen érvényesülhessenek.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg az ismerőseiddel!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

csatlakozznf1

Facebook Twitter RSS Feed 

Íratkozzon fel hírlevelünkre!

Lájkoljon minket a facebookon!

Megmozdulások

frontoldallogo
szolidaritasialap


 

redmail