A rendszer ellenzéke

A 21.századi szocializmusért

Program a 21. századi szocializmusért

LETÖLTÉS PDF FORMÁTUMBAN
LETÖLTÉS DOC FORMÁTUMBAN

21szocializmus

Az olvasóhoz!

"S a nép hajdan csak eledelt kivánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!" (Petőfi Sándor)

A rendszerváltás óta eltelt negyedszázad során számtalan alkalom adódott volna, hogy marxista alapokon szerveződjön egy új, szocializmusért küzdő párt Magyarországon. A pillanat végül eljött, s megalakult a Népi Front.

E programban összefoglaljuk nézeteinket az élet, a társadalmi viszonyok különböző tereiről, s azokról a tennivalókról, melyek jobbá teszik az emberi világot.

A hazáról, gazdaságról, szabadságról, kultúráról, Magyarország dolgoziról, határon túli honfitársainkról, a nemzetközi munkásmozgalomról, a jövőről, a  21. századi szocializmusról, a környezetről és számos egyéb kérdésről tartalmaz gondolatokat ez a program. Vegye kezébe az Ember és vizsgálja meg alaposan, hiszen Rólunk szól.

Milyen világot akarunk? Jólétet, szabadságot, demokráciát, tiszta környezetet, elégedettséget és bizakodást népünk tekintetében. Új szocializmust, de sallangmentesen, személyi kultusz, kiskirálykodás, kínzókamrák és visszaélések nélkül. Folytatói vagyunk a jónak, de elvetjük mindazt a rosszat, amit vörös zászlók mögé bújva az eszme árulói elkövettek. Nem vállalunk sorsközösséget senkivel, aki így vagy úgy, de letért a marxi-lenini tanítás útjáról.

A 21. századi szocializmusért! Előre!

I. A Népi Frontról

1. Elveink

A Népi Front radikális baloldali, progresszív, rendszerellenes, marxista politikai párt. Antikapitalista szervezetként fellépünk az ember és a természet kizsákmányolása, a társadalmi igazságtalanság és a tőke korlátlan uralma ellen.

A Népi Front a rendszerváltás és a kapitalizmus veszteseinek pártja. A megélhetésükért küzdő bérből és fizetésből élő embereket, nyugdíjasokat, a dolgozni akaró munkanélkülieket, a kisvállalkozókat és a jövőjétől megfosztott ifjúságot képviseli. Azokat, akik nap, mint nap érzik bőrükön a kapitalizmus kínzó igáját, a megfélemlítés, reménytelenség és létbizonytalanság borzalmas állapotát.

A Népi Front antifasiszta párt. Elítéljük a rasszizmus, az antiszemitizmus, a homofóbia minden formáját. Szembeszállunk az ordas szélsőjobboldali eszmékkel, a gyűlöletkeltő megnyilvánulásokkal, a kisebbségek ellen uszító politikai mozgalmakkal. Küzdünk a kirekesztés és a diszkrimináció ellen. Egyenlő jogokat, egyenlő esélyeket követelünk minden embernek bőrszíntől, etnikai hovatartozástól, vallástól és szexuális beállítottságtól függetlenül.

A Népi Front internacionalista párt. Az internacionalizmus, azaz a nemzetek közötti, egymás kulturális, tudományos és gazdasági fejlődését kölcsönösen szolgáló együttműködés szorosan összefonódik nemzeti érdekeinkkel. Szolidaritást vállalunk az elnyomás ellen küzdő népi mozgalmakkal, kiállunk a szabadságukért küzdő népek jogaiért. Támogatjuk a nemzetek egyenjogúságának eszméjét. A nemzetközi munkásmozgalom részeként szövetségesként tekintünk a szocializmus útján járó országok –elsősorban Kuba, Venezuela, Bolívia - vezető kommunista-szocialista pártjaira, valamint a világ haladó forradalmi baloldali erőire.

A Népi Front antiimperialista párt. Ellenezzük a tőkés országok uszító, háborús politikáját, amely  világ országai feletti ellenőrzése megszerzéséért folyó katonai-gazdasági verseny következtében nemzetközi konfliktust, ellenséges gyűlölködést szít a Föld népei között. Fellépünk  a nemzetközi nagytőke gazdasági, pénzügyi és politikai diktátumai ellen.

A Népi Front hazafias párt. Magunkénak valljuk a magyar nép nemzeti hagyományait, ápoljuk és óvjuk közös kultúránkat a globalizáció káros hatásaival szemben. Síkra szállunk a hazánkban élő nemzeti kisebbségek és a határon túli magyarok demokratikus jogainak biztosításáért, nemzeti identitásuk megőrzéséért. Küzdünk hazánk szuverenitásáért, függetlenségéért. Elhatárolódunk azoktól az álhazafias, agresszív nacionalista, soviniszta, irredenta nézetektől, amelyek a szomszédos népek alacsonyabb-rendűségét hirdetik és tönkreteszik a Kárpát-medence nemzeteinek barátságát.

A Népi Front büszkén tekint népünk forradalmi hagyományaira. Vállaljuk az 1848-as forradalom és szabadságharc hősies eszmei örökségét, Petőfi Sándor, Kossuth Lajos, Táncsics Mihály szellemiségét. Büszkén tekintünk vissza a Tanácsköztársaság dicsőséges 133 napjára. Kegyelettel őrizzük a Horthy-rendszer ellen harcoló illegális kommunista mozgalom, valamint az antifasiszta ellenállás résztvevőinek, mártírjainak emlékét. Becsüljük és tiszteljük azokat, akik a felszabadulás utáni időkben megfeszített munkával építették újjá hazánkat a háborús romokból és őszinte tettekkel szolgálták a szocializmus igaz ügyét.

2. A Népi Front küldetése

2.1 Kommunista mozgalom újjászervezése és megújítása

Az 1989 után kiépülő kapitalista rendszerben a hazai kommunista mozgalom defenzívába szorult. 1989 december 17-én a rendszerváltás folyamán szétforgácsolódott marxista erők egységbe tömörítésével létrejött az MSZMP, amely az elmúlt 25 évben Munkáspárt néven a hazai rendszerkritikus baloldal meghatározó ereje volt.

 A kedvezőtlen  kapitalista környezetben, nehezen boldoguló, számtalan akadállyal és nehézséggel küszködő Munkáspártot a permanens módon fellángoló belső viszályok a hanyatlás útjára taszították.  A párt elnöki tisztségét negyedszázada betöltő Thürmer Gyula, és a hozzá lojális emberekből álló pártvezetés fokozatosan szorította ki a pártból azokat a kommunistákat, akik kritikusan tekintettek a párt elvtelen politikai kompromisszumra épülő irányvonalára, valamint bírálatot fogalmaztak meg az antidemokratikus pártirányítási módszerek és a durva, erőszakos vezetői mentalitás miatt.

A  pártvezetés hol a szocialista-liberális tömörülés kegyeit kereste, hol pedig a nemzeti-keresztény oldalnak tett gesztusokat. Emiatt sokak szemében hiteltelenné vált a kommunista párt, és számosan  a teljes kiábrándultság közepette, a pártból való csendes távozás mellett döntöttek, vagy pedig a Thürmer Gyulát támogató funkcionáriusokkal konfliktusba kerülve, botrányos körülmények között voltak kénytelenek kilépni a Munkáspártból.

Nem csak a párt sok ezer egyszerű tagjának, hanem a kommunizmus eszméjét soha fel nem adó nagy tudású marxista közgazdászoknak, társadalomtudósoknak, művészeknek, filozófusoknak sem volt más választásuk, csak a Munkáspárttal való szakítás.

Az ifjúsági tagozat módszeres elsorvasztása azt eredményezte, hogy a párt nem tudta felnevelni a mozgalom utánpótlását és jövő ifjúkommunista nemzedékét. A Magyar Munkáspárt mindezek következményeként elveszítette három legfontosabb forrását: a marxista szellemi tőkét, a fiatalok lendületét és kreativitását, valamint sok ezer egykori párttag bizalmát.

25 év alatt az egykor legerősebb és legnagyobb taglétszámmal rendelkező parlamenten kívüli párt mára csupán az elnökhöz végtelenül hűséges, néhány száz fős szervezetté zsugorodott, amely szervezetileg összeroppant, elöregedett és az összeomlás szélére került.

Budapesti és Heves megyei kommunisták  a munkásmozgalom megújítása és egy új marxista párt éltre hívása mellett döntöttek. Megalapították a Népi Frontot.

Az újjászervezett, megújult kommunista párt, a Népi Front arra hivatott, hogy alternatívát nyújtson a hitelüket vesztett tőkés politikusokkal, az országot koldusbotra juttató burzsoá pártokkal szemben. Azok számára vázoljuk fel a jövő szocializmusának koncepcióját, akik nem bíznak többé a polgári demokrácia szemfényvesztő, hazug ígéreteiben, a négyévente egymást váltogató kormányokban, a szociális problémák iránt maximális közömbösséget tanúsító, üres politikai szólamokat harsogó politikai elitben.

2.2 A dolgozók védelmében, a XXI. század szocializmusáért

A Népi Front történelmi küldetése a kapitalizmus meghaladása,  Marx, Engels Lenin eszméinek aktualizálása alapján a 21. század szocializmusának felépítése.

Nem hiszünk a kapitalizmus szociális reformjában, sem pedig abban, hogy a piacgazdaság társadalmi egyenlőtlenségeket előidéző mechanizmusainak korrigálásával elérhető a szegénység felszámolása, az anyagi-kulturális fejlődés és a jólét megteremtése. Az „emberarcú kapitalizmus”, a szociális piacgazdaság szociáldemokrata felfogása hamis illúzió.

Pártunk tevékenysége arra irányul, hogy a tőkés formációk politikájának marxista kritikájával öntudatra ébresszük a dolgozókat és a rendszer által kizsákmányolt osztályok széles összefogásával létrehozzuk azt a népi egységet, amely bázisán győzelemre vihetjük a 21. század demokratikus, szocialista forradalmát. A Népi Frontnak élen kell járnia abban, hogy a kapitalizmussal szembeni társadalmi elégedetlenséget tudatos, rendszerellenes antikapitalista politikai cselekvéssé konvertálja. Az ehhez szükséges szervezettséget és népi támogatottságot az országos kommunista hálózat kiépítésével érhetjük el, amely képes hangot adni a dolgozók akaratának, ezáltal megkerülhetetlen politikai üggyé emelve a társadalom valós gondjait.

Hívunk sorainkba mindenkit, akik készek e történelmi küldetésben tevőlegesen is részt venni! Világ elnyomottjai, egyesüljetek!

 

II. A rendszerváltás utáni Magyarország 25 éve

Negyed évszázad telt el azóta, hogy Magyarországon véget ért a szocializmus építésének korszaka és a rendszerváltás végbemenetelével népünk a kapitalizmus útjára lépett.

1989-ben sokan elhitték, hogy a kezdetben csak „demokratikus szocializmusként” emlegetett modellváltás, majd a később hirdetett „szociális piacgazdaság” megoldja hazánk gazdasági nehézségeit és az új rendszer rövid időn belül képes lesz az osztrák jóléthez hasonló életszínvonalat biztosítani a magyar állampolgároknak.

 Nem így történt. Mérlegre téve a kapitalizmus elmúlt 25 évének teljesítményét, biztosan kijelenthetjük: nem teljesültek a rendszerváltás demokratikus jogokról, nyugati jólétről szóló megtévesztő és csábító ígéretei. A szocializmus megbuktatását levezénylő politikai elit egy olyan rendszer alapjait rakta le, amelyet bár polgári demokráciának neveznek, mára valójában a szabadság illúziójával burkolt tőkés diktatúrává silányult. E folyamat végeredménye hazánk jelenlegi válságos állapota, melyet milliónyi honfitársunk elszegényedése, a kirívóan magas munkanélküliség, a bérből és fizetésből élők törvény által szentesített kizsákmányolása, a félelem növekedése és az  általános társadalmi-gazdasági hanyatlás jellemez.

1. Látszatdemokrácia

A demokrácia legszűkebb értelemben véve népuralmat jelent, amely a demokratikus emberi jogok érvényre juttatásával, politikai váltógazdaságot működtet, azaz a népnek szabad, egyenlő, titkos, közvetlen választások során lehetősége van leváltani a kormányt és új szereplőket megbízni az ország vezetésével. Annak ellenére, hogy Magyarország Alaptörvénye elviekben biztosítja a fenti jogokat, a gyakorlatban mindez antidemokratikusan valósul meg. Egészen a 2011-es választási törvény módosításáig az ajánlószelvények által a választópolgároknak előre ki kellett nyilvánítaniuk pártszimpátiájukat, amelyek alapján a pártok illegális módon listát készítettek a lakosság politikai preferenciájáról. A pártok gyakran a politikai nyomásgyakorlás eszközével, manipulációval és nem ritkán fenyegetéssel próbálták befolyásolni az állampolgárok döntését.

A 2010-es évben az addig kormányzó látszólag baloldali, lényegüket tekintve neoliberális kormányt, a népellenes megszorító intézkedések miatt  elementáris erővel szavazták le az állampolgárok.  Az így hatalomra jutott, a parlamenti mandátumok kétharmadát birtokló Fidesz-KDNP koalíció kísérletet tett a demokratikus intézményrendszer feletti totális ellenőrzés megszerzésére, amelynek első lépése volt Alkotmánybíróság jogkörének korlátozása, valamint az új médiatörvény által, a tömegkommunikáció pártirányítás alá vonása. Ehhez társult az állam működésének demokráciát csorbító módon való átszervezése, amelyre az erőteljes központosítás ,az alsóbb szintek hatáskörének elvonása és a mindennek következményeként fellépő káosz, anarchikus állapotok jellemeznek. A rendszerváltás után kialakult széttöredezett, állandó forráshiánnyal rendelkező helyi önkormányzatok ezáltal még inkább távolabb kerültek attól, hogy feladatukat színvonalasan, és hatékonyan ellátva a demokrácia helyi megtestesítőjeként funkcionálhassanak.

A jobboldal hatalmi törekvése a rendszer legalsó szintjét is elérte: az önkormányzatoknál és hivataloknál kiépített jobboldali dominancia  olyan függőségi viszonyt teremtett a Fidesz-KDNP helyi érdekhálózata és a lakosság között, amelyben a megfélemlített és politikai nyomás alá kerülő állampolgárok kiszolgáltatottá váltak a kormánypárti erőknek. A társadalmon eluralkodott a félelem,  a fenyegetettség érzése, miközben gátlástanul folyik a közpénzek elherdálása. Soha nem látott méreteket öltött a korrupció.

A demokrácia látszólagos, valódi demokratikus tartalmat nélkülöző voltát támasztja alá az is, hogy az országgyűlési képviselők szabad mandátummal rendelkeznek, azaz két választás között a választópolgároknak még akkor sincs lehetőségük visszahívni az általuk megválasztott képviselőt, ha az már elveszítette a választók bizalmát és méltatlanná vált mandátumára.

A politika meghatározó, befolyásos tagjainak és szervezeteinek többségét kizárólag a hataloméhség, valamint az egyéni ambíciók motiválják.  A  társadalmi haladás szolgálata, a közügyre való hivatkozás kiüresedett frázisokká, hangzatos politikai szlogenekké váltak, elveszítették valódi jelentésüket. Az ország közéletét formáló politikai elit – legyen szó a konzervatív, nemzeti-keresztény vonalról, vagy a liberális, szocialista tömörülésről - a nép felett álló elkülönült kasztot alkot, amelynek tagjai elszakadtak a társadalmi valóságtól. A szociális problémák iránti közömbösségük, határtalan hatalomvágyuk, a piacgazdaságba vetett vak hitük meggátolják őket abban, hogy az egyenlőtlenségeket csökkentését célzó politikát folytassanak.

  Ebben a polgári demokráciában a legjelentősebb tömegtájékoztató eszközök az uralkodó osztály különböző pártjaihoz kötődnek. Ezen kommunikációs csatornákon keresztül a tőkés pártok milliónyi honfitársunkat képesek manipulálni, gondolkodásukat, világképüket befolyásolni. Ezáltal sikerül megőrizni az  állampolgári bizalmat és támogatást, amely a nyilvánvaló hazugságok, a hétköznapok keserű tapasztalatai,  a pártpropaganda és a társadalmi valóság közötti égbekiáltó különbségek ellenére sem foszlik szét.

Aggodalomra ad okot, hogy a kapitalizmus agresszív, nacionalista erőinek hatalomra jutásával folyamatosan napirenden van a magyar történelem egyik legtragikusabb, legvéresebb korszakának, a Horthy-rendszernek a rehabilitálása. Igaz, hogy már a rendszerváltás antikommunista forgatagában is erőteljes kísérlet történt a Horthy-kultusz feltámasztására, ennek sikerét végül az a 2010-es kormányváltáskor elindult folyamat hozta el, amely azt a célt hivatott szolgálni, hogy a tőkés hatalom a nemzeti-keresztény eszmerendszer alapján formálja át Magyarországot és annak jogrendjét. A következmény lesújtó: hazánkban életbe lépett egy  anakronisztikus,  kirekesztő, a társadalom jelentős részének érzéseit, világnézetét sértő alaptörvény, amely a múltba repíti vissza az országot, így gátolva meg azt, hogy Magyarország felvilágosult, haladó szellemiségű és valóban demokratikus, modern állam legyen Európa szívében. Tombol a Horthy-kultusz, köztereinket, a politikai diskurzust, a szellemi-tudományos életet a horthytsa eszmeiség hatja át.

2. Dolgozó-ellenes neoliberális gazdaságpolitika

A Kádár-rendszer megdöntése után elkezdődött a piacgazdaság mechanizmusainak beindítása. Ahhoz, hogy a gazdaságban a magántulajdon aránya meghatározó arányba kerüljön és a kapitalizmus zavartalan kiépülése elől elháruljon minden akadály, első lépésként a szocialista rendszer gazdasági alapját képző, állami tulajdonban lévő nagyipart és a mezőgazdasági szövetkezeteket felszámolását kell levezényelni. Kezdetét vette tehát a privatizációs folyamat, amelyről 25 év távlatból kijelenthetjük: nem volt más, mint a közösségi vagyon felelőtlen elherdálása, szabadrablás, az újonnan létrejövő burzsoázia jólétének megalapozása, amely tisztességtelen, korrupt módon, az újkapitalizmus kedvezettjeinek, azaz jelenleg is az országot markában tartó tőkés oligarchák kezére játszották át népünk közös tulajdonát.

1991-ben életbe lépett kárpótlási törvény szétzilálta az addig világszínvonalú magyar mezőgazdaságot és olyan földbirtokszerkezetet hozott létre, amely lehetetlenné teszi az agrárszektor prosperáló működését. A nagyipar néhány korszerűtlen technológiával dolgozó, veszteséges üzeme mellett számos olyan gyár is áldozatul esett a rendszerváltó kormányok féktelen privatizációs törekvésének, amelyek kedvező adottsággal rendelkeztek ahhoz, hogy a rendszerváltás után is gazdaságos termelési tevékenységet folytassanak. Ezen üzemek túlélési esélyét rontotta az is, hogy a piacgazdaság kiépítéséhez szükséges tőke jelentős része külföldről áramlott be, amelynek viszont nem a termelés fenntartása, hanem a piacszerzés volt elsődleges célja. A gyárak sorozatos bezárásának, valamint a TSZ-ek módszeres szétverésének katasztrofális következményei lettek:a  GDP 20%-kal, az ipari termelés 35%-kal, a mezőgazdasági termelés 45%-kal esett vissza. Megszűnt 1,5-2 millió munkahely,  amelyet az elmúlt 25 év kormányainak sikertelen foglalkoztatás-javítási kísérletei során létrejött néhány tízezer új munkahely nem tud kompenzálni. 

A gazdaságra bénító hatással volt a hitelkamatok 32%-ra emelkedése, amelynek köszönhetően az államadósság rohamos mértékben növekedett. Az Antall-kormány a rendszerváltás egyik legsúlyosabb bűnét követte el, amikor semmibe véve a nemzetgazdaság alapvető érdekeit, nacionalista büszkeségből nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a nyugati hitelezők elengedjék az államadósság egy részét.

Élő hazugsággá vált, hogy az ország eladósodottságáért a kommunisták felelnek, miközben a rekordméreteket öltő adósság immáron a tőkés kormányok dolgozó-ellenes, neoliberális politikájának egyenes következménye.

A gazdasági szerkezetváltástól remélt fellendülés elmaradt, az ország – néhány rövidebb időszakot leszámítva - nem állt növekedési pályára. Az adóterhek fokozatos növekedése versenyhátrányba szorították az újonnan létrejött kisvállalatokat, amelyek a feketegazdaságban látták talponmaradásuk egyetlen esélyét. 

A kapitalista rendszer egyre romló gazdasági teljesítménye miatt kialakult krízishelyzetet 1996-ban csak a Bokros-csomag néven elhíresült megszorító intézkedések könyörtelen véghezvitelével sikerült megoldani, amelynek minden terhét az akkor hatalmon lévő szocialista-liberális kormány a dolgozó emberekre hárította. Később, a szintén neoliberális Gyurcsány-Bajnai korszakban az Európai Unió gazdasági elvárásainak való maximális megfelelés, valamint az euro magyarországi bevezetését célzó konvergenciaprogram  jelentett súlyos csapást a dolgozó emberek számára. A reformoknak álcázott kormányzati lépések valójában nem jelentettek mást, mint az adóterhek növelését, a munkavállalók kizsákmányolásának fokozását, jogainak korlátozását, a szociális ellátórendszerből való milliárdos nagyságrendű forráskivonást, amelynek következtében elmélyültek a társadalmi egyenlőtlenségek, valamint az összeomlás határára került az ország oktatási és egészségügyi rendszere: ismét a hétköznapi emberek, bérből és fizetésből élők, nyugdíjasok, valamint a fiatalok váltak a megszorítások legnagyobb veszteseivé.

3. Elszegényedő társadalom, szociális válság

A magyar társadalom szerkezete gyökeres változáson ment keresztül az elmúlt 25 évben. A sorozatos, lakosságot sújtó megszorítások, a szociális háló radikális megnyirbálása, a kapitalista rendszer általános és természetes velejárójaként fellépő munkanélküliség, a burzsoázia további gazdagodását szolgáló igazságtalan jövedelemelosztás, valamint az aránytalan közteherviselés példátlan szociális egyenlőtlenségeket idézett elő: miközben a felső tízezer a kapitalizmus elit osztályaként növekvő jólétre, luxus életszínvonalra és gyarapodó vagyonra tehetett szert, ezzel párhuzamosan zajlott a társadalom többségének anyagi és kulturális leszakadása. Az alsó-középosztály felmorzsolódása, megállíthatatlan lecsúszása, valamint a társadalom alsó osztályainak nyomorba süllyedése szociális válságba sodorta népünk túlnyomó többségét. Négy és fél millió honfitársunk él a létminimum alatt, mélyszegénységben, ötszázezer ember szenved az éhezéstől, évente több százan halnak fagyhalált, a hajléktalanok száma több tízezerre tehető.

Miközben félmillió honfitársunk regisztrált munkanélküliként tengeti  életét, valójában több százezresre tehető azoknak a száma, akik félligálisan vagy illegálisan, embertelen és megalázó körülmények között, fekete munkából próbálják a létfenntartásukhoz szükséges javakat megszerezni. Még többen vannak azok, akik bár dolgoznak, fizetésük csupán a vegetálásra elég.

A kilátástalan életkörülmények, a munkanélküliség és az itthon való boldogulás reményének szertefoszlása 500.000 magyart kényszerített hazánk elhagyására. A Horthy-korszak szegényellenes, milliókat perifériára taszító rendszerére emlékeztető magyar kapitalizmus 25 év alatt semmissé tette azt társadalmi jólétet, amely hazánk a szocializmus fejlődést és haladást hozó évtizedeiben vívott ki.

4. Kudarcot vallott külpolitika, szuverenitását vesztett Magyarország

A Közép-Kelet Európa szocialista országaiban végbement rendszerváltó folyamatok és a Szovjetunió összeomlása alapjaiban változtatta meg a világpolitikai erőviszonyokat. A KGST, valamint a Varsói Szerződés egykori európai tagországainak egy része mára a nyugati tőkés országokat tömörítő  Európai Unió és az amerikai imperialista törekvéseket támogató NATO tagjaivá váltak.

A kapitalista III. Magyar Köztársaság első kormánya, az Antall-kabinet a rendszerváltás antikommunista légkörében megmérgezte a Szovjetunió és hazánk közötti diplomáciai-kereskedelmi kapcsolatokat, amelynek következményeként Magyarország elveszítette legnagyobb felvevőpiacát. Az új, nyugat-európai kereskedelmi partnerek viszont többnyire nem tartottak igényt a magyar termékekre, ezért iparunk jelentős része a szovjet-orosz piac elveszítése, valamint a nyugatról beáramló nem működő tőke áldozata lett.

„Az állam rossz gazda” neoliberális szemlélet jegyében megkötött privatizációs szerződések során a magyar gazdaság jelentős hányada külföldi tőkés vállalatok tulajdonába került. Olyan exportorientált gazdaságszerkezet alakult ki, amelyben a gazdaság teljesítménye indokolatlanul nagy mértékben függ a külföldi tulajdonú vállalatok üzletpolitikájától, valamint az EU piacaitól. Az ország gazdasági függőségét tovább fokozta hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása. Az integrációban eltöltött közel 10 éves tapasztalat alapján megállapítható, hogy miként a rendszerváltás ígéretei, úgy az Európai Unióhoz fűződő reményteli várakozások is beteljesületlenek maradtak. A társadalom csupán elenyésző kisebbsége vált az integráció egyértelmű nyertesévé.

Az ország nemcsak gazdasági, hanem katonai és biztonságpolitikai szempontból is elveszítette szuverenitását. 1998-ban Magyarország úgy csatlakozott a NATO-hoz, hogy az erről szóló 1997-es népszavazás 49%-os részvételi aránnyal nem érte el az érvényességi küszöböt. Magyarország az USA csatlósaként az amerikai imperializmus kiszolgálójává vált.

III. A  XXI. század szocializmusa

1. Múltunk és jövőnk: a szocializmus

1989-90-ben végbement a 20. század történelmének legjelentősebb politikai  fordulata: miként Magyarországon, úgy Közép-Kelet Európa más szocialista országaiban is lezajlott a tőkés rendszerváltás, amely egyet jelentett a II. világháború után létrejött  világrendszer felbomlásával.

A kapitalizmus erőinek átmeneti győzelme a Szovjetunió által vezetett béketábor országaiban véget vetett az emberiség első  szocialista kísérletének, amely a Szovjetunóban 70, más népi-demokratikus köztársaságokban negyven évig tartott.

A neoliberális piacgazdaságot és polgári demokráciát diadalmasan ünneplő filozófusok, politikusok, közírók, az új tőkés hatalom ideológusai fennen hirdették a kapitalizmus fölényét és a szocializmus történelmi vereségét: milliókkal hitették el azt, hogy a szocializmus a XX. század történelmi zsákutcája volt; egy olyan bukott kísérlet, amely végső soron a születése első pillanatától kezdve kudarcra ítéltetett, mivel szerintük a marxizmus nem más, mint utópia, megvalósíthatatlan eszme.

A sztálini korszak törvénytelenségeire hivatkozva az antikommunista történelemírás hivatalos állásponttá emelte azt a hazugságot, hogy a kommunizmus és a nácizmus lényegét tekintve egy tőről fakadnak. Ebből adódóan a rendszerváltás után felnövő generáció  alapvető beidegződésévé, szinte ösztönné vált a szocialista eszme elutasítása. Bár a liberális és nacionalista orientáltságú politikai gondolkodás térhódítása minimálisra csökkenti annak esélyét, hogy a munkásmozgalom forradalmi céljaival rövid időn belül százezrek azonosuljanak, a kommunistáknak nincs okuk kétségbe esni!

A szocialista rendszer 1989-ben ugyan összeomlott, a marxizmus eszméje azonban tovább él. A kommunista párt létezik, a szocializmus  győzelme pedig történelmi szükségszerűség, ha az emberiség el akarja kerülni a pénz imádatának, az ember és természet könyörtelen kizsákmányolásának következményét: az önmegsemmisülést. Hisszük, hogy a szocializmus veresége csupán átmeneti, nem pedig végérvényes állapot és végül beteljesíti küldetését, a kapitalizmus meghaladását.

1.1 Nosztalgia helyett jövőbe tekintés

A magyar kommunista mozgalom marxista szellemiségű modernizációja elmaradt. Az elmúlt negyedszázadban megújulás helyett a múltba révedés, a régi időkből örökölt dogmatikus gondolkodás fenntartása volt jellemző. A hithű kommunisták nem tudták adekvát válaszokkal megvédeni a szocializmus eszméjét és bénultak voltak a kapitalizmus szocialista múltat kárhoztató rágalmaival szemben is.

A mozgalom  a társadalomban egyre növekvő, Kádár-rendszer iránti nosztalgiából próbált politikai tőkét kovácsolni – eredménytelenül. Úgy véljük, hogy a radikális baloldal csak akkor nyerheti vissza erejét, ha a tőkés rendszert  marxista alapon, megújult formában és a mai körülményekből kiindulva kritizálja.

A Népi Front ezért szakítani kíván a kommunista baloldal defenzív, a múlt régi dicsőségébe merülő nosztalgikus politikájával. Azt akarjuk, hogy szocializmus fogalmához ne a már soha vissza nem térő múlt megkopott emlékei kapcsolódjanak, hanem e szó hallatán egy  emberközpontú alternatíva, a jövő haladó, demokratikus, szocialista társadalmának perspektívája rajzolódjon ki az emberek előtt. A szocializmus fogalma váljon olyan forradalmi jelszóvá, amely ismét képes antikapitalista politikai cselekvésre ösztönözni a jelenlegi rendszer veszteseit. Hogy e szándékunk valósággá váljon, először tisztáznunk kell viszonyunkat az 1948-1989 közötti időszakhoz, majd fel kell vázolnunk a szocializmus új, 21. századi koncepcióját.

1.2 Őrizzük a múlt pozitív hagyományait, megvédjük a szocializmus emlékét

A Népi Front – a jövőorientált szocialista alternatívának a képviseletével párhuzamosan – őrzi és védi a munkásmozgalom haladó hagyományait. Fellépünk a régi szocializmus vívmányait bagatellizáló hazug állítások, valamint a szocialista korszakot démonizáló, a történelmi tényeket meghamisító antikommunista nézetekkel szemben.

Magunkénak valljuk a Kádár-rendszer gazdasági, társadalompolitikai, kulturális sikereit, az 1948-1988 közötti békés, fejlődést és gyarapodást hozó időszak szociális eredményeit.

Büszkék vagyunk arra, hogy a szocializmus modernizációs törekvése következtében az országban megvalósult az ingyenes oktatás és egészségügy, felépült több, mint egy millió összkomfortos új lakás, a világszínvonalúvá fejlődő mezőgazdaság és a könnyűipar jó minőségű termékeket bocsátott a keleti és nyugati piacokra egyaránt. Fejlődött az ország infrastruktúrája, a közegészségügyi állapotok javításával a szocializmus képes volt felszámolni a fertőző betegségeket.  A korszerű termelőszövetkezetek, a háztáji gazdaságok és az ezekhez kapcsolódó feldolgozóipar, élelmiszeripar felvirágoztatta a magyar vidéket, amely népének immáron nem kellett nélkülöznie a csatorna-hálózatot, a közvilágítást. A szocializmus idején vált általánossá a nyugdíjrendszer, megszűnt a nyomor és a gyermekéhezés, ekkor értük el a teljes foglalkoztatottságot, a közbiztonság pedig példaértékű volt.

 Aranykorát élte a magyar kultúra. Mindenki számára elérhető, megfizethetővé vált a színház, mozi. A közművelődés kibontakozásában fontos szerepet játszottak az olcsó, de színvonalas és népszerű könyvek. A szocializmus idején többet fektettünk kutatás és fejlesztésbe, mint napjainkban.  Ez volt az a korszak, amelyben hazánk sikeresen küzdött történelmi lemaradása ellen: a háborús romokból, a Horthy-rendszertől megörökölt félfeudális Magyarországból, amelyet csak a „3 millió koldus országa”-ként emlegettek, Közép-Európa egyik legmagasabb életszínvonalát biztosító, virágzó államává váltunk. Megcáfolhatatlan tény, hogy a  létbiztonság, a relatív jólét emberhez méltó és kiszámítható életet  teremtett a magyar társadalom döntő többségének.

1.3 Elhatárolódunk az eszménk nevében elkövetett bűnöktől

A kommunista mozgalom megújulásának feltétele a múlt hibáival való önkritikus szembenézés. Hazánkban a Rákosi-éra alatt a hatalmat gyakorló vezető politikusok a marxizmus igaz, humánus eszméjét a zsarnokság eszközévé züllesztették és bár az ország számos tekintetben dinamikus fejlődésnek indult, a szocializmus építése közben súlyos törvénytelenségek történtek. Elítéljük a hatalommal való visszaélést, a sztálini időszak törvénysértéseit, a személyi kultuszt, a sztálinizmus erőszakos, önkényuralmi természetét. A szocializmus nevében elkövetett bűnök azonban nem az eszme lényegéből fakadnak. Az akkori döntéshozók, pártvezetők hibás, törvénysértő politikai eljárásainak tragikus következményeiért nem terheli felelősség napjaink baloldali nemzedékét. Őrizzük azon kommunista mártírok emlékét, akik életük árán is szembeszálltak a szocializmus eszmei tisztaságának megőrzéséért az igazi marxista-leninista célok megvalósulása érdekében.

Úgy véljük, hogy az épülő szocializmus rendszerváltásba torkolló megbuktatásában nem csak a nemzetközi politikai erőviszonyok, a számunkra kedvezőtlenül alakuló gazdasági tendenciák, a hidegháborút végig meghatározó katonai versengésben való lemaradás, hanem a szocialista rendszer meglévő anomáliái, belső hibái, ellentmondásai is szerepet játszottak.

Az MSZMP vezetése 70-es évektől kezdve fokozatosan elszakadt a néptömegektől. Kialakult a technokrata, karrierista pártelit, miközben a valódi kommunista erők fokozatosan háttérbe szorultak. Az önző, egyéni érdekeket követő pártapparátus tagjai végül a rendszerváltó erőkkel együttműködve, azokkal közösen lökték sírba a szocializmust. Cserébe szolgálataikért a kiépülő újkapitalizmus közéletében,  különböző pártok színeiben folytathatták politikai tevékenységüket.

A Népi Front nem kíván visszatérni a múlt hibás politikai gyakorlatához. A 20. század szovjet-típusú szocializmusának emlékét őrizve, hibáiból tanulva és pozitív tapasztalatait hasznosítva egy másfajta, új szocializmus-modellt hirdetünk, a 21.századi szocializmust.

Amíg a kapitalista rendszer újjászüli ellentmondásait és milliókat taszít szegénységbe, a szocialista válaszoknak lesz létjogosultságuk.

2. A szocializmus győzelme elkerülhetetlen

A 2008 óta tomboló gazdasági világválság, a társadalmi egyenlőtlenségek kiéleződése, a tömeges méreteket öltő szegénység és a rohamosan növekvő munkanélküliség mind azt bizonyítják, hogy mára a kapitalista rendszer  egymással összefüggő és egymást erősítő feloldhatatlan ellentmondások zsákutcájába került.

A tőke a szociális kiadások drasztikus csökkentésével, a dolgozó emberek jogait csorbító és kiszolgáltatottságukat növelő megszorító intézkedésekkel próbálja a kapitalizmust megmenteni, amely számos európai országban több százezer fős tömegdemonstrációk sorozatát váltja ki. A válságot neoliberális eszközökkel kezelő próbálkozások azonban sorra kudarcba fulladnak és kontraproduktív hatást érnek el: tovább mélyítik a rendszer válságát. Azok a gazdaság- és szociálpolitikai megoldások, amelyek képesek lennének megakadályozni a munkanélküliség növekedését és kiutat jelenthetnének az egzisztenciájukat elveszített, lecsúszott és nyomorban élő néprétegek számára, ellentmondanak a tőkés rendszer lényegének és a gazdasági hatalmat birtoklók érdekeinek. A piacgazdaság kontrollálhatatlan, kaotikus folyamatai, a banktőke spekulatív tevékenysége eleve lehetetlenné teszik, hogy a gazdaság racionalizálásával, valamint a jövedelemelosztás radikális megváltoztatásával a társadalom többségének szociális felemelkedését szolgáló mechanizmusok érvényesülhessenek. A kapitalizmust ugyanis a profitmaximalizálás és a folytonos növekedési kényszer határozza meg, amely újra és újra felszínre hozza a rendszer ellentmondását:  míg a termelőeszközök, az ásványkincsek és  ezáltal a megtermelt javak túlnyomó többségét egy szűk kör,  a profithajhász, mohó tőkés osztály birtokolja, amely az ember ember általi kizsákmányolása révén egyre gyarapodó vagyonra tesz szert,  addig ennek következtében a társadalom többsége, a dolgozók, bérből és fizetésből élők helyzete napról napra elviselhetetlenebbé válik.

2.1 Az egyetlen megoldás: a kapitalizmus meghaladása

 

A százezrek életét megkeserítő nyomor, a munkanélküliség és korunk égető szociális,-társadalmi- és környezeti problémái nem oldhatók meg az azokat generáló kapitalista rendszer keretein belül, a tőkés logika alapján. Mivel e negatív jelenségek a kapitalizmus működésébe kódolt ellentmondásokból fakadnak, azaz rendszerszintűek, csak radikális, az egész gazdasági és társadalmi berendezkedést érintő forradalmi megoldások hozhatnak valódi változást.

 A Népi Front a kapitalizmus meghaladásának történelmi küldetését, a XXI. századi szocializmus megteremtését tekinti létezése fő céljának. Visszautasítjuk azokat a szociáldemokrata, reformista és „rendszerkritikusnak” titulált politikai szólamokat, amelyek azt sugallják, hogy a magántulajdon dominanciájára épülő kapitalista rendszer korrekciójával, a „szociális piacgazdaság” kiépítésével, a tőke korlátozásával és a polgári, tőkés állam szerepének növelésével a kapitalizmus keretein belül is érdemi, hosszú távú eredményeket lehet elérni a dolgozók jogaiért és életkörülményeik javításáért folyó harcban. Az időleges hangulatjavító és életszínvonal-növelő látszatmegoldások nem hoznak valódi változást a bérből és fizetésből élők számára. Ez csak a kizsákmányoló tőkés rendszer meghaladásával, egy emberközpontú világ, a XXI. századi szocializmus létrehozásával érhető el.

3. A jövő szocialista forradalma

A 21. század szocializmusa a jelenlegi kapitalista rendszer  meghaladásával kialakuló új, humános társadalmi és gazdasági berendezkedés, amely felszabadítja a dolgozókat a kizsákmányolás igája alól, megszünteti napjaink égbekiáltó egyenlőtlenségeit, valamint megteremti a szabad és egyenlő emberek társadalmát.

Az új szocializmus felépítése hosszú evolúciós és revolúciós folyamat, amelynek kezdetét a népi demokratikus, szocialista forradalom kirobbanásának történelmi pillanata jelenti. E forradalom mögött a kapitalizmus megdöntésére szövetkezett, az elnyomástól szabadulni kívánó emberek széles tömegmozgalma áll.

A 21. század szocializmusa csak akkor küzdheti le az előtte tornyosuló akadályokat ,és csak akkor győzhet, ha a tömegek azonosulnak a szocializmus eszméjével, amelynek támogatói bázisát  szilárd, egységbe forrt, a forradalom ügyét tettekkel szolgáló elkötelezett és öntudatos emberek alkotják. Mivel az új szocializmus nem nélkülözheti a társadalom többségének elvi és politikai támogatását, ezért politikánk arra irányul, hogy kivívjuk a nép bizalmát , megbecsülését, minél több honfitársunkat megnyerve így a szocializmus hívének.

A Népi Front a békés forradalmat választja. A győztes szocialista forradalom első lépésként az átmeneti korszak népi-állam koncepciója alapján a szocializmus kibontakozását előkészítő, nagyszabású gazdasági és politikai reformokat hajt végre, majd utána sor kerül az Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívására, amely számos társadalmi és civilszervezet bevonásával kidolgozza és népszavazásra bocsátja az ország új, szocialista alkotmányát. Ez az alkotmány fekteti le és véglegesíti a milliók életviszonyán javító,  a jövő létbiztonságát és kibontakozását lehetővé tévő XXI. század szocializmusának gazdasági, jogi és politikai alapjait.

4. Hatékonyan működő népgazdaság

A XXI. század szocializmusának gazdaságát a hatékony, prosperáló működés és a magas technikai fejlettség jellemzi, amelyek együttesen megalapozzák a társadalom jólétét. Mivel a tőkés termelés alapellentmondásait végső soron csakis a kulcsfontosságú gazdasági szektorok társadalmi tulajdonba vétele képes feloldani, a XXI. századi szocializmus gyökeresen változtatja meg a tulajdonviszonyokat.

A szocialista gazdaság meghatározó szereplői a közösségi tulajdonban lévő mezőgazdasági és ipari szövetkezetek, szocialista típusú vállalatok, amelyeket az erős üzemi bizottságok és a munkásönigazgatás különböző formációi révén maguk a dolgozók ellenőriznek és irányítanak.

A szakszervezeteket, munkahelyi kollektívákat, szakmai testületeket széles jogkörrel ruházzák fel, hogy érvényt szerezzenek a munkahelyi demokráciának és elhárítsák az akadályokat az előremutató javaslatok megvalósulása elől. A XXI. századi szocializmus tehát  demokratizálja a gazdaságot és  biztosítja a dolgozói ellenőrzés lehetőségét.

A XXI. századi szocializmus azonban nem szünteti meg teljes mértékben a magántulajdont: támogatóan fordul azon kisvállalatokhoz, amelyek serkentik a gazdaság fejlődését és olyan szolgáltató, gazdaságélénkítő, kiegészítő funkciókat, feladatokat látnak el, amelyek állami, nagyüzemi méretekben nem volnának hatékonyak.

A XXI. századi szocializmus termelőerői fejlettek, a népgazdaság modern technológiai színvonalon áll és folyamatosan törekszik az innovációra, a technikai-tudományos vívmányok minél szélesebb körű alkalmazására. A népgazdaság ereje a racionális, átlátható és tervszerű irányításban rejlik, amely szorosan összefonódik az alulról jövő fejlesztő kezdeményezések, a kreativitás intenzív támogatásával.

A XXI. századi szocializmus a társadalom tagjaiban rejlő képességek kibontakozására támaszkodva dinamikus, állandóan fejlődő gazdaságot teremt, ezáltal az ország a modernizáció élvonalába kerül. A gazdaság a termelékenység növelése és termelés fejlődése útján megteremti az anyagi javak bőségét és egyre nagyobb arányban lesz képes a szükségletek bővülő kielégítésére.

Az új szocializmus gazdasági elve szakít a kapitalista piacgazdaság növekedési kényszerével, a szüntelen profitmaximalizáló törekvéssel. A tulajdonosi érdekek elsődleges prioritását a közösségi szemlélet dominanciája váltja fel. A gazdaságpolitika a társadalom egészének közös gyarapodását tekinti célnak, amelynek gazdasági eszközökkel szerez érvényt.

Mivel a termelőeszközök és a gazdaság sikeres működéséhez szükséges jogosítványok nem a társadalom egy kiváltságos rétegének kezében koncentrálódnak, hanem közösségi tulajdonban vannak, a megtermelt anyagi javakat a kollektív fejlődésre és össztársadalmi célok megvalósítására lehet fordítani: megteremthető az ingyenes egészségügy, a mindenki számára elérhető oktatás, az alanyi jogon járó első lakás, a szociális ellátórendszer bővítése.

A XXI. század szocializmusában ismeretlen fogalommá válik a munkanélküliség. A népgazdaság magas technikai színvonalának és a munka termelékenységének növelése következtében lehetővé válik a rövidebb munkaidő bevezetése, a nyugdíjkorhatár csökkentése, a  bérek növelése, amely egyúttal a belső fogyasztásra is élénkítő hatással lesz. Ezen feltételek együttes teljesülésének köszönhetően a szocializmus megteremti a teljes foglalkoztatottságot, azaz a társadalom minden tagjának nem csak alkotmányos joga, hanem egyúttal lehetősége is lesz az értelmes munkához tehetsége, végzettsége és képessége szerint.

5. Igazságos elosztási rendszer

A 21. század szocializmus elosztási rendszerének lényege, hogy a közösen megtermelt javak elosztásakor gátat szab az elit egyre gyorsuló ütemű gazdagodásának (amely egyúttal  a többség fokozódó elszegényedését jelenti) és olyan elosztási elveket érvényesít, amely alapvetően a dolgozók élethelyzetének javulását szolgálják. Ez a társadalmilag igazságos elosztási rendszer  elsőbbséget biztosít a közjónak a magánérdekkel szemben és megakadályozza a felső tízezer javára történő jövedelem-átcsoportosítást.

6. A gazdaság és a természet harmonizálása

A 21. századi szocializmusának gazdasági rendszere az ökológiai szempontból hosszú távon is fenntartható természeti erőforrás-kihasználáson alapszik.

A szocialista gazdaság a vélt igények helyett a valós társadalmi igények kielégítéséhez szükséges javak előállítására törekszik és véget vet a manipulatív reklámokra épülő, pazarló fogyasztói társadalom hamisan csillogó világának, amely motorját a marketing és pszichológia eszközeinek bevetésével generált mesterséges fogyasztási kényszer adja.  Az új rendszer gazdasága a modern technológia alkalmazása révén minimálisra csökkenti a termelés közben keletkező hulladék és káros anyag mennyiségét, valamint korlátozza a széndioxid kibocsátását. Ökológiai megfontolásból a 21. századi szocializmus arra törekszik, hogy racionalizálja az áramfogyasztást és nagy hangsúlyt fektessen a takarékosságra. Az energia környezetkímélő módon való előállítása céljából az új rendszer a megújuló energiaforrások kiaknázására építi az áramellátást.

Mindezt összehangolja az egyre gyorsuló ütemű gazdasági fejlődéssel, a Föld természeti kincseinek, élővilágának védelmével. Így létrejön a természet és az ember közötti harmónia.

7. A szabad és egyenlő emberek társadalma

 21. század szocializmusának haladó, közösségi társadalmát szabad és egyenlő emberek alkotják. E szocialista társadalmi modell az emberek közötti egyenlőség,  a humanizmus , a szolidaritás, a szabadság és a szociális igazságosság eszméjére épül, amely segíti az egyének önmegvalósítását, tehetségének kibontakozását, képességeinek fejlesztését.

Az ország polgárai között eltűnnek a társadalmi különbségeket kiváltó tényezők. A 21. századi szocializmusban kiteljesednek és maximálisan érvényesülnek az emberi jogok, megvalósul a kollektív szabadság, amely az egyéni szabadságok rendezett, közösségi szempontokkal összehangolt formáját jelenti. A társadalom demokratikus módon működik, így teremtve meg az állampolgárok közötti harmonikus  együttélés lehetőségét.

Az új társadalmi rend ember és ember közötti viszonyrendszét az esélyegyenlőség határozza meg: valljuk, hogy születésétől fogva minden ember szabad és egyenlő. A közösségi társadalom megszünteti a diszkrimináció minden formáját, mindenféle előítéletekből fakadó alá-fölé rendeltséget.

8. A szocialista bázisdemokrácia és a népi bizottságok

A Népi Front politikai küldetései közé tartozik a polgári demokrácia antidemokratikus voltának leleplezése és annak marxista bírálata.

A jelenlegi rendszer csupán a demokrácia illúzióját kelti. Látszólag garantálja a politikai szabadságjogokat, miközben a gyakorlatban a társadalom többségének jogai korlátozott formában valósulnak meg, és azok számos ponton sérülnek. A polgári demokrácia valójában nem más, mint az elit uralma, a pénz diktatúrája a hétköznapi emberek felett.

A magánérdekeket a közjóval szemben gátlástalanul érvényesítő politikusok visszahívására nincs lehetőség, az állampolgárok csupán a 4 évente tartandó országgyűlési és helyhatósági választások során tudják befolyásolni a hatalmat, amelynek ellenőrzésére választási ciklus közben kevés eszköz áll rendelkezésre.

A 21. század szocializmusa a lejáratódott, kiüresedett és elsilányult  polgári látszatdemokráciát  népi demokratikus rendszerrel váltja fel, amely megvalósítja a valódi népuralmat, a hétköznapi emberek érdekeit kifejező demokráciát. A népi demokratikus berendezkedés meghatározó tulajdonságai közé a közvetlen demokrácia szerepének kiszélesítése, az önkormányzatiság elve és az államhatalom társadalmi ellenőrzése. Tehát alulról építkező, szociálisan érzékeny rendszert hoz létre.

A 21. századi szocializmus a néphatalmat leginkább érvényesíteni tudó közvetlen demokrácián alapszik. Az informatika fejlődését és a különböző kommunikációs formák terjedését kihasználva lehetőség nyílik a közvetlen demokrácia eszközeinek (népszavazás, népi kezdeményezés) széles körű alkalmazására, így a népi demokratikus rendszer olyan hatalomgyakorlási szerkezetet alakít ki, amely biztosítja az állam társadalmi ellenőrzését, működésének átláthatóságát, a közélettel és állami kérdésekkel kapcsolatos információk ingyenes hozzáférését.

Ezen feltételek teljesülése megakadályozza azt, hogy az új szocializmus korrupt, bürokratikus, parancsuralmi rendszerré váljon és elveszítse demokratizmusát.

Az új szocializmus,a társadalom tagjai felett uralkodó, a politikai elit érdekei alapján vezérelt állam helyett a dolgozó emberek tömegeire és a helyi közösségekre támaszkodó népi hatalmat teremt, amelynek alapját a szocialista állam és az új népképviseleti szerv, a népi bizottságok képzik.

Az ország vezetésével megbízott képviselők, kormánytagok és a néphatalmi szervek képviselői egyaránt visszahívhatóak lesznek, így küszöbölve ki azt, hogy a társadalom vezetőinek választott képviselők új elnyomó, uralkodó osztállyá váljanak.

 A népi bizottságok egy adott lakókörzetben alulról szerveződő formációk, amelyek közösen döntenek az ott élőket érintő fontos politikai, gazdasági, szociális kérdéseben: fejlesztési koncepciókról, kórház, iskola építéséről, munkahelyteremtésről.

 A népi bizottságok jelentik a közvetlen demokráciára épülő szocializmus motorját, mivel a társadalmi erők lokális szervezése mellett olyan politikai funkciókat is betöltenek, amelyek elengedhetetlenek a szocializmus belső támogatottságának, politikai bázisának erősítése szempontjából. A népi bizottságok szerepének és hatáskörének  bővítése által, az állami bürokrácia immáron nem lesz akadálya annak, hogy a helyi kezdeményezések sikeresen érvényesülhessenek.

IV. Forradalomtól a szocializmusig

1. Demokratikus, szocialista állam kiépülése és az átmeneti korszak

Mivel a 21. század szocializmusa egy hosszan tartó történelmi folyamat során alakul ki, amelyet átmeneti korszaknak nevezünk, a tőkés állam szocialista állammá fejlesztése is fokozatosan megy végbe.

A forradalom győzelmét követő átmeneti időszakban a népi állam koncepciója olyan gazdaságpolitikai elveket honosít meg, amely kiiktatja a piaci szemléletet a társadalmi-gazdasági folyamatok terén és a megörökölt kapitalista viszonyok felszámolására törekszik. A népi állam tehát a 21. század szocializmusába tartó átmeneti korszak formája, amely a népi bizottságok létrejöttével – a közvetlen demokrácia kiteljesítésével- egyre inkább az alsóbb szinteket ruházza fel széles igazgatási és döntési hatáskörrel. A népi államból ezáltal egyre inkább szocialistává alakuló állam funkciója megváltozik: miközben az önkormányzatiság elve alapján, különböző formákban támaszkodik a dolgozó tömegekre, az öntevékeny helyi közösségekre, a szocialista államszervezet legfőbb feladata az lesz, hogy rendelkezésre bocsássa a népi bizottságok és más néphatalmi szervek számára az gazdaság-és társadalomirányítás állami eszközeit, ezáltal biztosítva az alulról érkező kezdeményezések, tevékenységek, tervek megvalósításához szükséges forrásokat. A népi bizottságok ezen eszközök igénybevételével – a szocialista állam segítségével – szervezik és építik helyi szinten a szocializmust. A szocialista állam a népgazdaságot érintő stratégiai fejlesztések és beruházások kérdésében továbbra is vezető szereppel bír.

2. A  népi állam koncepciója

Az 1989-es rendszerváltást követően hazánkban a neoliberális gazdaságpolitika törvényei szerint működő kapitalista rendszer épült ki, amelynek alapelve az állam szerepének minimalizálása és a piaci szemlélet dominanciája. Ennek következtében az  elmúlt 25 évben az állam egyre több stratégiai jelentőséggel bíró területről vonult ki, elveszítve ezzel jogosítványait és befolyásoló képességét a társadalmi és gazdasági folyamatok felett. Az erejét veszített állam egyre kevésbé tudott beavatkozni a társadalmi érdekek védelmében, emiatt Magyarország túlzottan kiszolgáltatottá vált a világpolitika tendenciáinak.

A Népi Front rövid távon legfontosabb programcélnak a szociális alapú gazdaságpolitikai fordulat elérését tartja. A gazdaság radikális átalakításához a 21. századi szocializmusért folyó küzdelem átmeneti időszakát jellemző  népi állam koncepció gyakorlati megvalósulása szükséges. Ezen állam-modell szakít a neoliberális felfogással és az állam, abban vállal szerepet, hogy a helyi közösségek erejére támaszkodó gazdasági rendszer kiépülését indítsa útjára.

A népi állam koncepciójának lényege, hogy:

- visszaadja az állam gazdaságszervező eszközeit, ezáltal teremtve meg  a lehetőséget arra, hogy az állam maga is a gazdaság aktív szereplője és formálója legyen.

- megújítja az államot, amely egyet jelent, pazarló, drága és korrupt államgépezet racionalizálásával, működésnek  átláthatóvá  és hatékonnyá tételével

- a dinamikus gazdaságfejlesztés érdekében felszabadítja a társadalomban rejlő innovatív erőket

- erősíti a helyi közösségek gazdasági szerepvállalását, széles hatáskörrel ruházza fel a helyi önkormányzatokat és a civil szervezeteket, a dolgozók különböző szervezeteit

- lebontja az alulról jövő kezdeményezések elől a bürokratikus akadályokat

- biztosítja a tervekhez, kezdeményezésekhez szükséges erőforrásokat

- a helyi közösségek és az állam által vezérelt gazdasági folyamatokat tervszerűen összehangolja.

- megszünteti a határozott állami cselekvést gátló, valamint  az állam gazdasági szerepvállalását korlátozó jogszabályokat és olyan jogi környezetet alakít ki, amely lehetővé teszi azt, hogy az állam újfajta politikai-gazdasági gyakorlatot követve többletforrásokhoz jusson a gazdasági beruházások, tervek, fejlesztések finanszírozásához és a helyi kezdeményezések támogatásához.

- korlátozza a multinacionális társaságok hazai tevékenységét, a profit kivitelét az országból épp úgy, mint a hazai tőkések kizsákmányoló szerepét.

V. A Népi Front rövid távú gazdaságpolitikája

1.  Gazdaságpolitikai tervek

Az állam és a helyi közösségek szerepének erősítése a piaci szemlélet visszaszorítása nem történhet meg anélkül, hogy új irányt szabnánk a gazdaság fejlődésének. A rendszerváltás óta eltelt 24 évben a kapitalizmus piacorientált szabályaira hivatkozva olyan gazdaságpolitikai módszerek honosodtak meg, amelyek konzerválták a társadalmi különbségek növekedését, a burzsoázia további gazdagodását, az alsó és középosztályok elszegényedését. Szakítanunk kell az elmúlt 25 év elhibázott gazdaságpolitikai szemléletével, amely a hétköznapi, munkájukból élő emberek kizsákmányolása, megsarcolása és nyomorba taszítása árán teremtette meg a politikai-gazdasági elit luxusát.

1.1 A stratégiai jelentőségű gazdasági szektorok közösségi tulajdonba vétele

Az 1989-es rendszerváltás követő években a neoliberális kapitalizmus kiépülésének egyik feltétele volt a magántulajdon arányának növelése, amelyet az egymást váltogató tőkés kormányok a gazdaság jelentős részének privatizációjával ért el. Az ország piacgazdaság útjára állítása során számos visszaélés és csalás történt. A legtöbb esetben a privatizáció nem volt más, mint törvényesített lopás, a közösségi tulajdon  átjátszása tőkés üzleti érdekeltségek számára.

A Népi Front felülvizsgálná a privatizációs szerződéseket és kártalanítás nélkül ismét közösségi tulajdonba venné azokat az üzemeket, cégeket, amelyek privatizációja során korrupció történt, vagy megsértették a szerződéskor vállalt kötelezettségeket. Szintén társadalmi tulajdonba vennénk azokat az üzemeket, amelyek brutális módon megsértik a Munka Törvénykönyvét. Ennek megállapítására a szakszervezetek bevonásával, a dolgozók megkérdezésével, munkavédelmi ellenőrzések által kerülne sor.

 Nem tűrhetjük tovább, hogy a kiszámíthatatlan piaci folyamatok határozzák meg az egész ország számára létfontosságú közszolgáltatások működését, ezért  közösségi tulajdonba kell venni a gazdaság stratégiai jelentőséggel bíró ágazatait, mindenekelőtt az elektromos műveket, a gázműveket, a teljes olajipart, a víz-csatornaműveket, a tömegközlekedést, valamint a bányászatot. Az Alkotmány mondja ki, hogy a Magyarország területén található ásványkincs és vízkészlet az állam tulajdonát képezi, magántulajdonba adásuk tilos. A fent említett vállalatok társadalmi tulajdonba vétele kárpótlással történik. A kárpótlás összegének megállapításakor figyelembe vesszük az inflációval korrigált eredeti eladási ár és a vállalatnál történt igazolható fejlesztési pénzek összegét, amelyből levonjuk az országból kivitt profit és a külföldre utalt pénzügyi kifizetések nagyságát.

 A közösségi tulajdonba kerülő üzemek, mivel továbbra is gazdasági tevékenységet folytatnak, hozhatnak az állam számára, amelyekből finanszírozható ezen üzemek fejlesztése, versenyképességüknek javítása és újabb állami vállalatok alapítása. Ezen cégek nem csak gazdasági, hanem politikai szempontból is kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel ezen vállalatok fogják képezni az ország XXI. századi demokratikus szocialista fordulatának gazdasági alapjait. A rövidtávon  megvalósuló  társadalmasítás mintaként fog szolgálni a jövő szocialista gazdaságának kiépítésében, amelyben a közösségi tulajdonformák dominanciája mellett korlátozott és ellenőrzött formában teret ad a magántulajdonban lévő kisvállalatoknak is.

A dolgozók jogainak védelme, azok erősítése céljából már rövid távon is meg kell szervezni az államosított üzemekben a munkásellenőrzést, ahol pedig lehetőség van rá, a munkásönigazgatást. A dolgozók bevonása a vállalati döntéshozatalban, a gazdasági-termelési folyamatok megszervezésébe és a foglalkoztatási kérdésekbe olyan szocialista típusú üzemek kialakulásához vezet, amelyekben létrejön a valódi munkahelyi demokrácia, a dolgozói kollektíva pedig szabadon rendelkezhet a vállalat életét érintő kérdésekben.

A munkás-önigazgatás bevezetése révén – mivel a dolgozók maguk ellenőrzik és irányítják a vállalat folyamatait - a közösségi tulajdonban lévő üzemek működése átláthatóvá és hatékonnyá válik, így véget vethetünk az állami cégeknél jelenleg is folyó nagymértékű korrupciónak, az indokolatlan osztalékoknak, a több millió forintos fizetéseknek és prémiumoknak, amelyek joggal váltják ki a társadalom felháborodását .

A Népi Front szükségesnek tartja a multinacionális vállalatok gazdasági befolyásának visszaszorítását is. Az állam támogassa a magyar közösségi tulajdonban lévő hipermarketeket és áruházak létrejöttét!

1.2. Az államadósság visszafizetése

Magyarország gazdaságára bénító hatással van a magas államadósság, amelyet az elmúlt 25 év tőkés kormányai lakossági megszorításokkal, a szociális ellátórendszer szétzilálásával és átgondolatlan privatizációval próbáltak kezelni. Bebizonyosodott, hogy az adósságkezelés ezen módszerei nem vezetnek célra, ellenben súlyos anyagi terhet raknak az ország népére, megköti az állam kezét, amely ezáltal nem tud forrásokat biztosítani a gazdasági növekedés beindítását célzó beruházásokra. A Népi Front az államadósság visszafizetése kapcsán három sarkalatos elvet képvisel:

-  tárgyalni kell a hitelezőkkel az államadósság legalább felének elengedéséről és a többi átütemezéséről a gazdaság eredményes működése idejére
- fizetési moratóriumhirdetése
- 30 éves futamidő az adósság törlesztésére

Így küszöböljük ki, hogy az államadósság ne gátolja tovább a gazdaság fejlődését és legyen fedezet a gazdasági növekedés beindítására, a munkájukból élő emberek életkörülményeinek javítását szolgáló tervek megvalósítására. Visszautasítunk minden olyan programot, amely az államadósság visszafizetését a magyar nép kárára, megszorítások vagy bármely más, az életszínvonal további csökkenését okozó elvonással valósítaná meg.

 1.3 A gazdaság kifehérítése, a korrupció felszámolása

Mivel  a rossz adófizetési morál mellett Magyarországon a kisvállalatokra háruló magas adók is problémát jelentenek, egyre nagyobb teret nyer a szürke, illetve feketegazdaság, amely egyrészt több milliárdos adóbevételtől fosztja meg az államot, másrészt tovább növeli  a munkanélküliséget. A feketemunka ráadásul tovább fokozza a dolgozók kiszolgáltatottságát. Azok a cégek, akik kijátsszák az adófizetést és illegálisan foglalkoztatnak embereket, versenyelőnyre tesznek szert az adót tisztességesen fizető cégekkel szemben, akik a versenyhelyzetük romlása miatt létszámleépítésre kényszerülnek. A dolgozók kiszolgáltatottságának  felszámolása érdekében fel kell lépni az illegális foglalkoztatás és az adófizetést megkerülő gazdasági szereplők ellen.

A Népi Front a gazdaság kifehérítésével csökkentené a munkanélküliséget, hogy az állam új bevételi forrásokra tegyen szert, amelyből finanszírozhatóak a gazdaságpolitikai törekvések.  Ezt úgy érthetjük el, ha  megfizethető adókat, szigorú, de ésszerű törvényeket, szabályokat alkotunk,  amelyek egyúttal javítják az adófizetési morált is.

Ezzel párhuzamosan hadat kell üzenni a korrupciónak is! A közpénzek elherdálása jogosan váltja ki a társadalom felháborodását, hiszen a korrupciós ügyek nemzetgazdasági érdekeket sértenek és össztársadalmi szinten lopják meg a munkájukból élő emberek tömegeit.

A korrupció felszámolása céljából átláthatóvá kell tenni a közpénzek felhasználását! Állami-közösségi pénzből megvalósított beruházásoknál csak olyan kivitelezővel szabad szerződni, amelyiknek csak olyan alvállalkozója van, aki a tényleges munkát végzi ( meg kell szüntetni az alvállalkozó alvállalkozójának alvállalkozója sémát); ezeknél a szerződéseknél szigorúan be kell tartatni a szerződés feltételeit: az árat és a határidőt, valamint olyan pénzügyi konstrukciót kell kialakítani a szerződéskötésnél, amely lehetetlenné teszi, hogy a fővállalkozó ne fizesse ki az alvállalkozókat.

Vagyonosodási vizsgálatot kell indítani azok ellen, akik korrupció-gyanús ügybe keveredtek!  A csalás, bűncselekmény bebizonyosodása esetén azonnali vagyonelkobzást kell eszközölni! Szigorítani kell a korrupció büntetőjogi következményét is!

 A korrupció csökkentése érdekében nyilvános, mindenki számára hozzáférhetőek kell legyenek a minisztériumok, hivatalok, önkormányzatok, állami és önkormányzati tulajdonú cégek pénzügyi adatai (pl.: a vezetők fizetése, prémiuma, jutalma; a megkötött szerződések; az állami támogatások összege és odaítélésük indoklása; a kiírt pályázatok előírásai és a nyertes pályázat összes feltétele; stb.)

1.4 Szolidáris adórendszer, a jövedelemelosztás megváltoztatása

Ahhoz, hogy csökkenteni lehessen az éles társadalmi különbségeket, a jelenleg a felső-középosztálynak és a burzsoáziának kedvező adórendszer  gyökeres megváltoztatására van szükség. A Népi Front az igazságosságot és szolidaritást legjobban megvalósítani tudó többkulcsos és progresszív adórendszer híve, mely nem konzerválja a dolgozó osztályok és a tőkések között egyre kritikusabbá váló társadalmi különbségeket, hanem ellenkezőleg: elősegíti a bérből és fizetésből élők, az alsó és a középrétegek életszínvonalának emelkedését, egzisztenciális helyzetük javulását.

E célból a Népi Front:

-          az összesen több, mint 50 millió forint értéket meghaladó magánvagyonok megadóztatását akarja. (vagyonadó bevezetése)

-          progresszívvá tenné a személyi jövedelemadót: az átlagos keresetűeknél 0%-os adókulcs, az átlagbér kétszeresét keresők esetében 15%-os, háromszorosáig 25%-os, négyszereséig 35%-os, míg felette 45%-os adókulcsot vezetne be.

-          progresszívan adóztatná a tőkejövedelmeket

-          élelmiszerek esetén 5%-ra, luxuscikkek esetén 30%-ra, minden másra pedig 15%-ra változtatná az ÁFÁ-t.

1.5 Új kereskedelem-politika

Mivel a magyar export 80%-a  az Európai Unió tagországaiba irányul, azon belül is leginkább Németországba, a magyar gazdaság túlzott mértékben exportfüggő és ezáltal kiszolgáltatott a külföldi felvevőpiacok ingadozó folyamatainak. A magyar gazdasági és nemzeti érdekek azt követelik meg, hogy csökkenjen hazánk exportfüggősége. A Népi Front ezért fokozott támogatást nyújtana a hazai piacoknak és a belső fogyasztás élénkítésére törekedne oly módon, hogy jelentősen mérsékelné az ÁFÁ-t és az alacsony jövedelműek személyi jövedelemadóját.

Új gazdasági partnerek bevonásával szélesíteni kell kereskedelmi kapcsolatrendszerünket. Komoly lehetőségek kínálkoznak az orosz, kínai, az egykori szovjet tagköztársaságok, valamint az arab országok piacain, amelyek kihasználása pozitív hatással lennének a magyar gazdaság teljesítményére. Erősíteni kell Közép-Európa országaival való kereskedelmi együttműködésünket is, mivel csak közös erővel állíthatjuk meg e régió gazdasági kiszipolyozását és leszakadását.

1.6 Pénzügyi reform

A Népi Front olyan pénzügyi reformot szorgalmaz, amelynek fő célja a pénzforgalom ellenőrzése és a pénzkiáramlás, a profit kivitelének megakadályozása. A gazdaság működőképessége enélkül nem őrizhető meg. Magyarország eseteleges Európai Unióból való kilépése során a teljes pénzügyi rendszert, a bankokat közösségi tulajdonba kell venni!

2. Gazdaságfejlesztés irányai, a kitörési pontok

A Népi Front gazdaságpolitikai stratégiája abból az alapelvből indul ki, hogy a célirányos gazdaságfejlesztéssel új fejlődési pályára állítható az ország,és megnyílhat az út a dolgozó, hétköznapi emberek életszínvonalának emelése, a munkanélküliség leküzdése, valamint a társadalom kulturális és anyagi helyzetének javítása felé.

A célirányos gazdaságfejlesztés azt jelenti, hogy a gazdaság azon szektoraiba koncentráljuk az erőforrásokat, amelyek a nagyszabású fejlesztési tervek és beruházások következtében az ország húzó ágazataivá nőhetik ki magukat. Ezen kitörései pontokra való támaszkodás hosszú távon növeli az állam bevételeit, amely ezáltal finanszírozni tudja majd a gazdaságpolitikai célok további megvalósítását és lehetővé teszi azt, hogy olyan szociálpolitikát folytassunk, amely képes megállítani a társadalom tömeges elszegényedését és felszámolni a munkanélküliséget.

2.1  Nemzeti Iparfejlesztési  Terv

A magyar ipar a rendszerváltás egyik legnagyobb vesztese. A féktelen és átgondolatlan privatizáció áldozatául estek olyan, korszerű technológiával rendelkező gyárak is, amelyek jó adottsággal rendelkeztek volna ahhoz, hogy piaci körülmények között is megállják helyüket a versenyben.  A magyar ipar hanyatlása közvetlenül összefüggésbe hozható a magas munkanélküliséggel és Magyarország gazdasági helyzetének általános romlásával, ezért a Népi Front az ország  újraiparosítását tűzi ki célul.

 A Nemzeti Iparfejlesztési Terv keretében

-           felmérjük és állami beruházások keretében újra életre keltjük a gazdaságosan üzemeltethető gyárakat, üzemeket, bányákat. Az így létrejövő vállalatokat társadalmi tulajdonba adjuk, ahol érvényesítjük a munkásellenőrzést és megteremtjük a munkahelyi demokráciát.

-          Húzó ágazattá fejlesztjük és feltőkésítjük a könnyűipart és a feldolgozóipart, az élelmiszeripart, valamint az olyan, több évtizedes hagyománnyal rendelkező iparágazatokat, mint például a gyógyszergyártás, vegyipar, elektronikai ipar, gépgyártás.

-          jogszabályi változtatásokat hajtunk végre, hogy javuljon az iparágazatok versenyhelyzete.

-           ösztönözzük az ipari szövetkezetek létrehozását

-          Létre hozzuk a kockázati tőke alapot, amelyből támogatjuk a kisvállalatokat,  a közösségi tulajdonban lévő üzemeket, segítjük őket tőkeszegénységük leküzdésében és törekszünk arra, hogy a találmányok, kutatási eredmények Magyarországon kerüljenek üzemszerű megvalósításra. A gazdaságpolitika segítse a vállalatok külföldi piacokra való jutását, szélesítse a kereskedelmi lehetőségeiket.

-          Új energiapolitikai stratégiát dolgozunk ki, amelynek célja az energiaimport-szükségletünk minimálisra csökkentése és az energiahatékonyság növelése. Ennek megvalósulása érdekében az egész ország területén – a helyi természeti adottságokat, szakemberek véleményét és a környezetvédelmi szempontokat  figyelembe véve – vízi erőművek, szélerőművek, a geotermikus energiát és a napfényt hasznosítani tudó rendszerek építését kezdeményezzük. 

 2.2. Az Állami Építőipari Program

-          nagyszabású állami építőipari beruházásokat indítunk, hogy csökkentsük a munkanélküliséget és beindítsuk a gazdasági növekedést

-         az egész országra kiterjedő szociális bérlakásépítő projektbe kezdünk, hogy a munkanélküliség csökkentése mellett megoldást találjunk a hajléktalanok, a kiskeresetűek és a fiatalok lakásproblémájára.

-          Állami segítséggel korszerűsítjük a régi lakóépületeket, hogy javítsuk azok hatékonyságát energiafelhasználás szempontjából

-          csatornaépítési beruházásokat indítunk

-          megújuló erőforrásokat használó technológiákat és erőműveket építünk, így csökkenthetjük az ország energiafüggőségét

-          víztározókat és csatornákat létesítünk, amelyek nem csak az árvizek idején jelentenek védelmet a lakosság számára, hanem az aszályos időszakban lehetővé teszi az öntözést, hogy a mezőgazdasági termelésben ne okozzon problémát a szélsőséges időjárás.

-          Alkotmányban rögzítjük a magyar vízkészlet privatizációjának tilalmát

2.3 Agrárpolitika

A magyar vidék jelentős átalakuláson ment keresztül az elmúlt negyedszázadban, azonban e változás összességében negatívan érintette a falu népét: a vidék elveszítette népességeltartó erejét, a termelőszövetkezetek és a rájuk épülő feldolgozó üzemek megszűnése egyet jelentett a megélhetés, a munkahelyek elveszítésével, így a magyar falvak miközben fokozatosan elnéptelenedtek, egyre szegényebbekké is váltak.

A Népi Front a magyar vidék felvirágoztatásáért száll síkra. Célunk, hogy a mezőgazdaságot  prosperáló, jól teljesítő ágazattá fejlesszük. Átfogó agrárfejlesztési politikával a falvakat ismét élhető és dinamikusan fejlődő közösségekké formáljuk.

E cél elérése érdekében

-          támogatni kell a termelőszövetkezetek létrehozását. Olyan törvényi környezetet és finanszírozási rendszert teremtünk, amely ösztönzi a  versenyképes, hatékonyan gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezetek létrejöttét. A földforgalomban lehetővé kell tenni a mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonhoz jutását.

-          A mezőgazdaság teljesítményének javítása érdekében ösztönözzük a magán, családi és szövetkezeti formában működő vállalatok közötti együttműködést, mert az egymást kiegészítő és segítő funkciók támogatásával versenyképesebbé tehető a magyar mezőgazdaság.

-          A szövetkezeteken kívül maradó kis gazdákat a szövetkezeteknek segíteniük kell a munkaeszközök rendelkezésre bocsátásával, valamint az értékesítés terén.

-          megszervezzük a termelőszövetkezetek és a feldolgozóipar beszerző és értékesítő részlegét, így zárva ki a lánckereskedelmet, amely indokolatlan mértékben drágítja meg a termékek árát. Erősíteni kell a helyben termesztett áruk közvetlen értékesítését, a helyi termelők és a vásárlók közötti piaci kapcsolatot.

-          a Népi Front támogatja a feldolgozó, szállító, raktározó, szolgáltató, géphasznosító, biztosító, hitelező feladatokat közösen ellátó szövetkezeteket létrehozását is.

-           A meg nem művelt, állami tulajdonú földeken állami gazdaságokat kell létrehozni.

-          Új Földtörvény elfogadására van szükség! A föld legyen azé, aki megműveli! Magyarországon csak életvitelszerűen 3-5 éve itt élő, állandó magyarországi lakhellyel rendelkező személy, illetve az országban több éve működő magyar többségi tulajdonban lévő társas vállalkozás szerezhessen földet. Az államtól bérelt földek tulajdonjoga ne szállhasson át a bérlőkre, kivéve akkor, ha azok szövetkezeti, vagy más közösségi tulajdonformában folytatnák a mezőgazdasági tevékenységet.

-          Meg kell akadályozni a nagybirtokrendszer kialakulását! A magánbirtok nagysága ne lehessen több 200 hektárnál! Olyan birtokszerkezetre van szükség, ahol a nagy, közepes és kis gazdaságok egymást támogatva és együttműködve nyereséges tevékenységet tudnak folytatni.

-          A Nemzeti Iparfejlesztési Tervvel összhangban fejleszteni kell a mezőgazdaságra épülő feldolgozóipart és élelmiszeripart.

-          Az agrárpolitikát össze kell kapcsolni a vidékfejlesztési koncepcióval, amelynek főbb törekvései közé tartozik a vidék népességeltartó erejének növelése, a vidék életének dinamizálása, sokszínűvé, pezsgővé tétele és európai színvonalúvá fejlesztése. Meg kell akadályozni a falvak elnéptelenedését! E cél elérésben megoldást jelenthet a helyi idegenforgalom, turizmus fellendítése, valamint a szintén helyi kötődéssel rendelkező vállalkozások támogatása, a vidék közlekedési infrastruktúrájának javítása.

2.4 Az innováció támogatása

Magyarország gazdaságának dinamikus fejlődéséhez a kutatás-fejlesztés (K+F) támogatása elengedhetetlenül szükséges. Hazánkban jelenleg a költségvetés kevesebb, mint 1%-ot fordít kutató munkára. A Népi Front célkitűzése, hogy a jelenleginél nagyságrendileg több anyagi forrást biztosítsunk a K+F-re, mivel a technológia fejlesztése nem csak gyáraink, üzemeink termelékenységét fokozzák, hanem hozzájárul a magyar gazdaság modernizálásához, hatékony működési struktúra kialakításához is.

Nem szabad hagyni, hogy a Magyarországon kifejlesztett innovatív találmányokat külföldön szabadalmaztassák! A magyar tudósok, fejlesztők, mérnökök találmányait hazánkban kell gyártani, hogy a szabadalmakból származó bevételek a magyar költségvetést gyarapítsák. Ahhoz, hogy megállítsuk a szellemi tőke külföldre szivárgását, az „agyelszívás” jelenségét, javítani kell a K+F területén dolgozók anyagi megbecsültségét, valamint a tudományos-kutató tevékenységükhöz szükséges technikai-műszaki feltételeket.

Különösen koncentrálni kell a gyógyszergyártás, megújuló energiák, biotechnológia és nanotechnológia területén folyó innováció támogatására.

A kutatás-fejlesztést nemzetgazdasági szinten is szinkronba kell hozni a gazdaságfejlesztés irványvonalával és az oktatási rendszerrel. Szükségesnek tartjuk a különböző tudományágakban folyó kutató-fejlesztő munkák összehangolását, a tudományos eredmények mind szélesebb körben való megismertetését, a tudományos kutatás szabadságának védelmét és humanista érdekeket szolgáló, a gazdaság eredményesebb működését elősegítő találmányok felelős alkalmazását.

2.5 Színvonalas közösségi közlekedést!

A gazdaság rendszerváltást követő kapitalista átalakításának következtében a mezőgazdasági és ipari árutermelés csökkent, ez pedig kihatott hazánk közlekedési vállalataira és hálózatára is.

Legnagyobb  veszteséget a vasút szenvedte. A gyárak bezárása miatt számos vasútvonal vált feleslegessé, csökkent az árufuvarozás volumene, a falvak elnéptelenedése pedig további szárnynvonalak bezárását vonta maga után. A MÁV szervezeti szétzilálása, folytonos átalakítása és részleges privatizációja a vasúti fuvarozás minőségi javulása helyett csak káoszt, átláthatatlan működést eredményezett.

Az áruszállítás közútra terelése céljából, valamint külföldi nagytőke Magyarországra vonzása reményében túlzott hangsúlyt kapott az autópályák építése, amelyek a korrupció miatt irreális költségek árán valósultak meg. A várt eredmény elmaradt. A hazai közlekedési infrastruktúra állapotában nem következett be általános javulás. A megoldást az jelentheti, ha a gazdasági-társadalmi igények figyelembe vételével új irányt szabunk a közlekedésfejlesztésnek.

A Népi Front a vasúti és vízi közlekedés elkötelezett híve. Célunk, hogy az árufuvarozás a lehető legnagyobb mértékben ismét a vasútra kerüljön, ezáltal kímélve országunk természetét, valamint a közutak állapotát. A áruk és kamionok vasútra tételével biztonságosabbá is tehetjük a közúti forgalmat.

A vasúti hálózat bővítése és korszerűsítése gazdasági növekedésünket serkentő beruházási lehetőségként lép fel, ezért a közlekedés fejlesztésére szánt erőforrásainkat a vasúti infrastruktúrához kapcsolódó iparágazatok – gépgyártás, vagongyártás, fémipar – erőteljes támogatására kell fordítani. Mindez nem csak a vasút állapotának általános javulását, hanem az elöregedett járműállomány modernizálását is megoldaná, továbbá az ipar fellendülése következtében új munkahelyek is létrejönnének.

A városi közlekedésben áttörő eredményt kell elérnünk. A Népi Front a városi közlekedés minden formáját támogatja, amely a lakosság igényeihez igazodva környezetkímélő módon oldja meg a szállítási feladatokat.  Kiemelt állami projektként átfogó közlekedésszervezési reformra van szükség Budapesten és vidéken egyaránt.

VI. Társadalom-és szociálpolitika

A társadalmi különbségek rendszerváltás óta tartó folyamatos növekedése napjainkra súlyos szociális válságba taszította hazánk lakosságának jelentős hányadát. Az elmúlt 25 évben a Horthy-rendszert is túlszárnyaló mértékben vált tömegessé vált a nyomor: több, mint 4 millió honfitársunk él szegénységben és egyre népesebb azok tábora, akiknek  egzisztenciális helyzete napról napra kritikusabbá válik. Eközben egy szűk társadalmi osztály, a gazdasági-politikai elithez tartozók a dolgozó emberek kizsákmányolása által  mérhetetlen vagyonra és luxus életszínvonalra tesznek szert.

Pártunk alapelve, hogy a társadalom minden tagja számára biztosítani kell az emberhez méltó élet lehetőségét. Az állampolgárok alapvető joga az ingyenes egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférés, a lakáshoz való jog, a napi 8 órás, tisztességesen megfizetett munka.

A Népi Front elfogadhatatlannak tartja a társadalmi különbségek további éleződését. A jelenlegi igazságtalan, szélsőséges, kizárólag a gazdagok további gyarapodását lehetővé tévő jövedelemelosztás azonnali megváltoztatására van szükség!

Pártunk azt a szolidaritás és egyenlőség szellemiségét tükröző szociálpolitikai irányvonalat támogatja, amely hadat üzen a szegénységnek és a társadalom alsó, valamint alsó-középosztály életszínvonalának emelését, életkörülményeinek javítását tűzi ki célul. A létminimum alatt élők helyzetének drasztikus javulását különös jelentőségű állami feladatként kezeljük, amely nem tűrhet halasztást. Meg kell akadályozni a nyomor generációs újratermelődését!

1. Bérlakásépítő program

A Népi Front a hajléktalanság felszámolása és a lakáshelyzet javítása érdekében hosszú távú szociális bérlakásépítő program indítását tartja szükségesnek, amely nem csak a hajléktalanok számára jelentene megoldást, hanem a fiatalok első lakáshoz való jutását is segítené. Az új bérlakásrendszer kiépítése, a már meglévő, de üresen álló önkormányzati lakások felújítása, valamint a lakások energiahatékonyságát növelő korszerűsítő beruházások indítása fellendülést hozhat az építőipar számára is. Az állami és önkormányzati ingatlanok használatba bocsátásával kell megállítani, hogy az igazságtalan devizahitelek miatt adósságcsapdába került és otthonukból kilakoltatott családok az utcára kerüljenek.

A Népi Front célja annak a méltatlan állapotnak felszámolása, hogy a saját lakással nem rendelkező, albérletben élő, alacsony keresetű dolgozók és fiatalok fizetésük döntő többségét bérleti díjra költsék.

2. Harc a munkavállalók jogaiért

A kapitalizmus profitorientált természetének egyenes következményeként olyan jogi-politikai viszonyok szilárdultak meg, amelyek megnyitották az utat a hétköznapi emberek könyörtelen kizsákmányolására, a dolgozó közösségek jogainak  radikális korlátozására, kiszolgáltatottságuk növelésére. A neoliberális gazdaságpolitika másik súlyos bűne, hogy az össztársadalmi érdekek szolgálata helyett kizárólag a profitmaximalizációt tartotta elsődlegesnek, miközben figyelmen kívül hagyta a gazdasági döntések társadalmi következményeit, a dolgozók életére és életviszonyaikra gyakorolt hatását. Hiába mutatott a statisztika GDP-növekedést, valójában a társadalom tömeges elszegényedése ment végbe. A Népi Front  a profithajhász, a tőke és  piaci törvények uralmát mindenek felett hirdető személet  helyett a kollektív társadalmi célokat és a munkájukból élő, hétköznapi emberek alapvető érdekeit elsődleges szempontként kezelő politikai felfogást képviseli. Pártunk politikai harcot hirdet a bérből és fizetésből élők kizsákmányolása ellen, a dolgozók jogainak védelméért, a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokban való részvételi lehetőségük megteremtéséért. A munkavállalók kiszolgáltatottságának felszámolása nélkül Magyarország nem léphet a fejlődés  és népjólét útjára.

2.1 Erős szakszervezeteket!

A hatékony érdekvédelmi harc sikerének záloga az összefogás, a munkavállalók közötti egység létrejötte. Erősíteni kell a dolgozók közötti összetartást, hogy az egyéni érdekek helyett egymásért is kiállva, közösen harcoljanak jogaikért. 

Harcos szakszervezeteket, széles hatáskörrel felruházott munkahelyi tanácsokat, hatékony dolgozói érdekképviseleti szervezeteket kell életre hívni, amelyek függetlenek a mindenkori tőkés kormánytól, megalkuvás nélkül képviselik a munkavállalói jogokat. Ezen dolgozói szervezeteknek aktív szerepet kell kapniuk az állam gazdasági döntések kidolgozásában, megvalósításukban és ellenőrzésükben. Segíteni és ösztönözni kell a munkavállalók szervezetalakítási törekvéseit.

A Népi Front természetes szövetségesként tekint a megalkuvást nem ismerő szakszervezetekre.

Hosszú távon pártunk szükségesnek tartja a kommunista érzelmű munkásokat tömörítő szakszervezet megalapítását, amely a Népi Fronttal szövetségben harcol egy új rendszerért.

2.2 Dolgozókat védő jogszabályokat!

Ahhoz, hogy a munkavállalók jogai ne csak elméletben, hanem a gyakorlatban is érvényesülhessenek, a jelenlegi dolgozó-ellenes törvényi viszonyok megváltoztatására  van szükség. Ezért új Munka Törvénykönyvet akarunk, amely garantálja a munkavállalók és a szakszervezetek védelmét, valamint meggátolja, hogy az érdekvédelmi mechanizmusokat a dolgozók megfélemlítése és megzsarolása által törjék le. 

3. Jövedelemkülönbségek csökkentése

A bérszínvonal csökkentése nélkül vezessük be a heti 35 órás munkahetet! Ez lehetővé teszi azt, hogy a munkavállalók a megnövekedett szabadidőt kultúrára, sportra és magánéletükre fordítsák. A kirívó jövedelemkülönbségek megszüntetése céljából  rendezni kell a bérviszonyokat! A munkáltatókat szigorúan kötelezni kell arra, hogy a túlórát és a bérpótlékot megfizessék!

A Népi Front elfogadhatatlannak tartja, hogy miközben az árak elérik az Európai Uniós színvonalat, a hazai fizetések nagyságrendileg elmaradnak az uniós átlagtól. Olyan, teljes munkaidővel elérhető és tisztességes béreket kell biztosítani, amelyek létbiztonságot és emberhez méltó életet adnak minden állampolgárnak. A fizetés legyen elegendő arra, hogy a dolgozók megvalósíthassák önmagukat, kibontakoztathassák tehetségesüket, finanszírozni tudják a boldogságukhoz szükséges kiadásokat.

4. Szociális minimum bevezetése

A Népi front szükségesnek tartja a szociális minimum bevezetését. Ez az államilag meghatározott minimum jelentené azt a szintet, amelyet minden segélynek, juttatásnak és jövedelemforrásnak kötelezően el kell érnie. Ez garantálná azt, hogy Magyarország minden állampolgára számára biztosítottak legyenek a legalapvetőbb szükségletek –a lakhatás, étkezés, ruházkodás, rezsifizetés- kielégítéséhez szükséges jövedelmek. Arra kell törekedni, hogy álláskeresőknek segélyek helyett a szakmájának megfelelő munkalehetőséget kínáljunk, a munkaerőpiacon hátrányban lévő,  a szakma nélküli vagy nehezen értékesíthető képzettséggel rendelkező munkanélkülieket pedig átképző oktatásban részesítsük, hogy növeljük az elhelyezkedésük esélyét.

A szegény sorsú családok, gyermekek, rászorultak és idősek gondozásában az állam intézményesített keretek között vállaljon aktív szerepet!

5. Nyugdíjreform

 A nyugdíjrendszer reformja elengedhetetlen! Állítsuk vissza a nyugdíjkorhatárt a nőknél 55 évre, a férfiaknál 60 évre, hogy ezzel is lehetővé tegyük és elősegítsük a fiatalok minél nagyobb számú munkába állását, amely pozitívan hatna a munkanélküliség csökkentésére is. A nők a felnevelt gyermekek számától függően kapjanak növekvő korkedvezményt!

Transzparensen működő, átlátható társadalmi kontroll alatt lévő nyugdíjrendszerre van szükség. A munkaviszony során járulékfizetésként keletkező nyugdíj összege oly mértékű legyen, hogy az biztosítani tudja az idős emberek számára a munkával töltött évek után jogosan kiérdemelt békés, méltóságteljes élet lehetőségét. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében bővíteni kell a nyugdíjjárulékot fizetők számát, amelynek egyetlen lehetséges útja foglalkoztatottság növelése. Felül kell vizsgálni a nyugdíjakat, hogy csökkenjenek a nyugdíjak közötti egyenlőtlenségek.

6. Oktatáspolitika

Az ország oktatási rendszerének teljesítménye döntően befolyásolja hazánk gazdasági, kulturális fejlettségi fokát, a társadalom morális állapotát, a jövő generációnak mentalitását és életszemléletét, ezért a Népi Front kiemelt, stratégiai fontosságú kérdésként kezeli az oktatás ügyét. Célunk egy olyan új, hatékonyan működő és magas színvonalú oktatási rendszer megszervezése, amely összhangban a gazdaságpolitikai tervekkel és igényekkel, értékes, korszerű, a munka világában is  használható tudással vértezi fel az ifjúságot.

6.1 Az oktatás állami feladat

Alapelvnek tekintjük, hogy mindenki számára biztosítani kell a tanulás lehetőségét. Az oktatás a bölcsődétől kezdve az első diploma megszerzéséig teljes mértékben legyen ingyenes! A Népi Front szerint az oktatás állami feladat, ezért az állam kötelessége, hogy iskolák, oktatási intézmények színvonalas működéséhez és a tudományos tevékenység támogatásához szükséges forrásokat maximális mértékben biztosítsa.

Úgy véljük az iskoláknak nem csak oktatásban, hanem az ifjúság  nevelésben is szerepet kell játszania. Állami segítséggel, szervezett keretek között a fiatalok tehetségének kibontakozását és tudásuk szélesítését segítő programokat, szabadidős foglalkozásokat kell indítani, amelyek egyúttal a közösségi szemléletre és a csapatmunkára neveli a társadalom fiatal tagjait.

6.2 Megbecsült, nagy tudású pedagógusokkal a művelt ifjúságért!

Helyre kell állítani a pedagógusok társadalmi presztizsét! Ez csak úgy érhető el, ha a pedagógus-képzés területén alapvető reformokat indítunk el. Pedagógus az lehessen, aki a szakmai elhivatottság és lelkesedés mellett rendelkezik a tudás átadásához  szükséges készségekkel. A magyar pedagógus legyen az ifjúság és a szülők körében is nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendő nevelő, aki az életben való tisztességes helytállásra készíti fel a jövő generációját. A pedagógustársadalom munkájának megbecsülése és elismeréseként elengedhetetlenül szükséges a megalázóan alacsony bérek elfogadható színvonalra emelése. Célunk a tanárok adminisztrációs terheinek csökkentése, jogkörük bővítése, valamint olyan pedagógus szervezetek létrehozása, amelyek részt vesznek az oktatáspolitikai kérdéseket érintő döntéshozatali folyamatokban.

A 21. század kihívásainak megfelelő oktatási rendszert akarunk, amely humanista, demokratikus szellemiségben neveli a fiatalokat a közösségi szemléletre, szolidaritásra, egymás elfogadására, más népek és kultúrák tiszteletben tartására, a világra való nyitottságra, nemzeti értékeink és kultúránk ápolására. Az oktatási szemlélet meghatározó elve legyen a gyakorlatorientáltság, hogy az ifjúság az élet minden területén praktikus, használható tudással rendelkezzen. Törekednünk kell arra, hogy a magyar fiatalok minél nagyobb számban tanuljanak idegennyelvet. Ennek érdekében ingyenessé kell tenni az első két középfokú nyelvvizsga megszerzését.

6.3 Felsőoktatási reform a hallgatók és oktatók bevonásával

A Népi Front a hallgatói szervezetek részvételével újra gondolná a felsőoktatás finanszírozását is. Tűrhetetlen, hogy a tőkés kormányok az elmúlt két évtizedben milliárdos nagyságrendű forráskivonás által a működésképtelenség határáig züllesztették az egyetemeket. Növelni kell az oktatási kiadásokat, valamint az egyetemek tudományos-kutató tevékenységére nyújtott támogatások összegét, mivel ez nem csak hazánk kultúráját és szellemi tőkéjét gazdagítja, hanem hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez is. Ösztönözni kell a vállalatokat a felsőoktatási intézmények anyagi támogatására.

Olyan felsőoktatásra van szükség, amely nem munkanélküli diplomásokat, hanem a tanult szakmában elhelyezkedni tudó fiatalokat bocsát a munkaerőpiacra! A felsőoktatási képzést szinkronba kell hozni a gazdaságpolitikával és más szakpolitikai területtel, hogy a diplomások képzése a valós nemzeti, társadalmi érdekeket szolgálják. Az állami felsőoktatásban az első diploma megszerzése legyen térítésmentes,  beleértve a hozzá szükséges nyelvvizsgát is.

6.4 Szakmunkásképzés megújítása

 Gazdaságunk nem nélkülözheti a jól képzett, nagy szaktudással rendelkező dolgozókat, ezért alapvető érdekünk, hogy a szakmunkás képzésben és a felnőttoktatásban is megteremtsük a színvonalas oktatáshoz szükséges feltételeket.  A szakmunkásképzés minőségi javításával párhuzamosan állítsuk vissza a szakmunkás végzettség becsületét, amely a szakmunkásbérek emelésével fejeződjön ki. A szakmunkások bérviszonyának rendezése nem történhet az értelmiségi réteg kárára. El kell kerülni, hogy a szakmunkások és a diplomások közötti ellentétek kiéleződjenek.

A felnőttképzést és átképzést a  profitorientált magáncégek helyett az állami iskolák  tartsák kézben.

Az államilag támogatott felnőttképzés színvonalának emelése  nagyban hozzájárulhat a munkanélküliség csökkentéséhez azáltal, hogy a munkanélkülieket az átképző tanfolyamok segítségével a munkaerőpiacon is keresett szaktudáshoz juttatják. Arra kell törekedni, hogy minél nagyobb létszámban kerüljenek átképzés alá azok, akik elveszítették munkájukat, ugyanis a tanulás és a szakma megszerzése esélyt ad a munka világába való sikeres visszatérésre. 

7. Népi Egészségügyi Program

A magyar egészségügyi rendszer stabilizálása nem tűr halasztást. A rendszerváltás óta az egészségügy – az oktatáshoz és a szociális ellátórendszerhez hasonlóan – egyike azon területeknek, amelyek a folyamatos forráskivonásnak, valamint a reformoknak álcázott leépítéseknek köszönhetően az összeomlás veszélye fenyeget. A jelenlegi egészségügyi rendszer képtelen ellátni funkcióját.

7.1 Ingyenes, mindenki számára hozzáférhető, állami kézben tartott egészségügy

Az egészségügy talpra állításában az államnak aktív szerepet kell vállalnia. A Népi Front célja, hogy a magyar egészségügy magas színvonalú, korszerű technika eszközökkel felszerelt és mindenki számára hozzáférhető, állami kézben tartott közszolgáltatás legyen. Ellenezzük az egészségügy privatizációját! Úgy véljük, hogy a kórházak működésének racionalizálásával és modernizálásával, valamint a szakágazatok tevékenységének összehangolásával megteremhetőek a hatékony, emberközpontú gyógyítás feltételei. Az egészségügy finanszírozásánál minden piaci szempontot ki kell iktatni, az állampolgárok élete és egészsége nem lehet profit, haszonszerzés kérdése.

7.2 Az elvándorlás megállítása

Az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében meg kell állítani az orvosok és ápolók elvándorlását! Ennek egyik lehetséges módja az, hogy miként  a pedagógusok, úgy az orvosok, ápolók és egészségügyi dolgozók esetében is igazságos igazságos bérviszonyokat teremtünk. A gyógyító-ápolómunka elismerését anyagilag is kifejező fizetéseket kell biztosítani az egészségügy minden alkalmazottjának.

Elengedhetetlen a dolgozók munkakörülményeinek javítása, valamint az orvosok tudományos tevékenységének ösztönzése.

A Népi Front a hosszú távú Népi Egészségügyi Program keretében határozná meg az egészségügy stratégiai irányvonalát, amely a gyógyászati tevékenységen kívül az egész társadalom egészségi állapotának javítását célozza meg. Minden állampolgár számára biztosítani kell az egészséges étkezés, valamint az egészségügyi szűréseken, vizsgálatokon való részvétel lehetőségét. 

7.3 Egészségünk megőrzéséért

A Népi Egészségi Program kiemelt területként tekint a sportra. A legszegényebbek számára is lehetőséget kell teremteni rendszeres sportolásra ,megfizethető áron. Támogatni kell a tömegsport minden formáját, ösztönözni kell az önszerveződő sportkörök és klubok létrejöttét, az iskolákban mindennapossá kell tenni a testnevelő órákat. A sport legyen hétköznapi életünk része! Az állam tornatermek, uszodák és a közösség sportolási igényeit szolgáló létesítmények építésével teremtse meg a sportoláshoz ideális feltételeket.

7.4 A Társadalombiztosítási önkormányzatok

Vissza kell állítani a Társadalombiztosítási Önkormányzatokat! A kormánytól és a magántőkétől független, demokratikus társadalmi ellenőrzés alatt tartott TB-Önkormányzatok biztosítják azt, hogy az állami költségvetési tervezéstől függetlenül folyamatosan biztosított legyen a színvonalas egészségügyi szolgáltatás finanszírozása. Ne a korrupt tőkés állam és annak kormánya, hanem a nép által választott TB-önkormányzatok rendelkezzenek az egészségügyi fenntartására szánt járulékok felett. Így kerülhető el az egészségügyben a további forráskivonás és a korrupció.

VII. Hazaszeretet és antifasizmus

A rendszerváltást követő politikai átrendeződésben újjászerveződtek a szélsőjobboldali szervezetek, amelyek immáron komoly befolyással  és több százezer fős támogatói bázissal rendelkező mozgalommá kovácsolva sűrűn beépültek a társadalom szövetébe.

Ideológiailag különösen a fiatalok körében, nagy népszerűségnek örvendő „nemzeti radikális” szubkultúrát képviselő neonáci, újfasiszta erők térnyerésében több tényező is szerepet játszott. A  2007-ben kirobbant gazdasági válság következtében a középosztály és más társadalmi rétegek egzisztenciális helyzete bizonytalanná, kritikussá vált. Sokak számára vonzó volt a szélsőjobboldal azon egyszerű, az emberek frusztrációjára és dühére apelláló válasza, amely a zsidóság jelenlétével és a magyar-cigány együttélés konfliktusaival magyarázta a kialakult helyzet okait.

A Népi Front szerint a fasizmus és rasszizmus az  emberi  racionalitásnak és becsületről alkotott felfogásnak ellent mond, hiszen az alapvető emberi értékeket támadja és vonja kétségbe. Történelmi tapasztalataink fényében pártunk alapvető feladata a fasizmus és rasszizmus elleni küzdelem.

1. A romakérdés sikeres megoldása  a rasszizmus visszaszorításának egyetlen módja

A rasszizmus visszaszorításához a cigányság problémájának sikeres megoldásán keresztül vezet az út. Segíteni kell a roma közösség integrációját azáltal, hogy szakképzés során olyan tudáshoz juttassuk őket, amelyek könnyítik munkaerőpiaci helyzetüket.

Ez lehetőséget nyújt arra, hogy bekapcsolódjanak a munka világába és szociális helyzetük javulásával könnyebben beilleszkedjenek a társadalomba, így csökkentve a jogsértő életmódot folytató romák számát. Küzdeni kell a diszkrimináció ellen! Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a munkáltatók jelentős része a rasszista előítéletek miatt a munkába állás esélyét sem adják meg a dolgozni akaró romáknak. Törekedni kell a roma közösség jelentős részét érintő illegális jövedelemszervezés felszámolására, a szervezett bűnözés visszaszorítására azáltal, hogy – miként a társadalom többségi tagjai számára is - esélyt és lehetőséget adunk a rendezett, kulturált életvitelre, a tisztességes megélhetésre.

A roma társadalom felzárkóztatását, a cigányok iskolázottságát, lakáskörülményeik javítását célzó programok sikeres megvalósítását állami eszközökkel oldjuk meg, amelyhez a szükséges anyagi forrásokat átlátható módon, ellenőrzött formában kell felhasználni. Ezáltal felszámoljuk a korrupciós ügyekkel terhelt integrációs gyakorlatot.

Törvény előtti egyenlőséget követelünk romák és nem romák számára egyaránt! Ugyan olyan jogok és kötelezettségek illessék meg a cigány közösséget, mint a magyarságot. Vissza kell utasítani minden olyan nézetet, amely a cigány társadalom kollektív bűnözőkké való nyilvánításával etnikai feszültséget szítanak.

2. A szélsőjobboldal legyőzhető!

Nem csak a társadalmi szerkezetben történt negatív irányú átalakulás, hanem a tömegkommunikációt, az oktatást, az egész közéletet negyedszázada átható intenzív antikommunista propaganda, a szabadon működő nyilas weboldalak, hírportálok,ultrajobboldali zenei-kulturális együttesek, valamint az államilag támogatott jobboldali szellemiségű történelemhamisítás is hozzájárult az újfasiszta tábor előretöréséhez.

A torz, nemzetinek hazudott agresszív indulatoktól fűtött és kirekesztő értékrend követendő példává való emelése, valamint a gyűlölködő gondolkodás hazafiasnak való beállítása miatt a magyar ifjúság jelentős hányada  a „nemzeti radikalizmus” soviniszta, ellentmondásokkal teli eszmerendszerének hatása alá került. A fiatal generációk mellett jelentős a szélsőjobboldali mozgalmak komoly társadalmi támogatottsága a szakmunkások részéről is.

A Népi Front kiemelt politikai feladatként kezeli a fasiszta nézetek térhódításának megállítását. Következetes antifasiszta politikával le kell lepleznünk a szélsőjobboldali eszmék logikai ellentmondásait! Ideológiai offenzívát kell indítani a mozgalmunkat támadó rágalomhadjárat és a történelemhamisítás ellen. Meg kell akadályozni azt, hogy a liberális nyomásnak engedve a kommunista erők kiszoruljanak és elszigetelődjenek az antifasiszta küzdelemből.

„Nemzeti, aki jogot véd, nacionalista, aki jogot sért”- Illyés Gyulának ezen szavait a Népi Front is vallja. Az erőszakos, intoleranciát szülő szélsőjobboldali hangulatkeltéssel szemben az egészséges hazafiság eszméjét mutatjuk fel. A nemzeti öntudat három fő pillérének a közös nyelvet, a közös hagyományokat és a közös életmódot tartjuk. Mindezek védelme és ápolása jelenti a valódi, őszinte hazaszeretetet.

3. Betiltani, feloszlatni az újfasiszta szervezeteket!

Pártunk a fasiszta-veszély elhárításának egyik lehetséges megoldásaként tartja számon a szélsőjobboldali szervezetek működésének törvény általi betiltását, amire az 1948-as párizsi békeszerződés nemzetközi jogalapot nyújt. A oktatási rendszer olyan felvilágosult, demokratikus, hazafias és humanista  elveket közvetítsen, amely a fiatalok politikai gondolkodását megóvja a szélsőjobboldal eszmei fertőzéstől , ezáltal csökkentve annak az esélyét, hogy az újfasiszta  szervezetek a feloszlatásuk után ismét támogatókra leljenek. Tiltani kell a tömegkommunikációban és a médiában a szélsőjobboldali életszemlélet pozitív fényben való feltüntetését, népszerűsítését.

4. Célunk a jogegyenlőtlenség felszámolása

Maximális támogatásunkról biztosítjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek az emberek közti jogegyenlőtlenség felszámolását célozzák. Szilárd véleményünk, hogy sem az etnikai, vallási hovatartozás, sem a származás, sem a bőrszín, sem pedig a szexuális hovatartozás nem lehet meghatározó szempont egy ember megítélése szempontjából.

Hiszünk az emberek közötti teljes egyenlőségben. A Népi Front ebből kifolyólag ellenzi az etnikai, vallási, faji kisebbségek és az LMBT-közösségek kriminalizálását, védi és támogatja az emancipációs törekvéseket, a magyar társadalom toleranciájának növelését. Határozottan fellépünk az antiszemitizmus, rasszizmus, valamint a homofóbia diszkriminatív, kirekesztő és haladás-ellenes nézetei ellen, amelyek  másodrendű polgárként tekintenek kisebbségben lévő honfitársainkra.

VIII. Közbiztonság

Magyarország közbiztonsága kritikus szintre süllyedt, amelyet csak hatékony, a problémát komplexitásában kezelő cselekvési tervvel  lehet orvosolni. A társadalom elszegényedése magával hozza a jövedelemszerzés illegális formáinak terjedését, a megélhetési bűnözést, valamint ideális környezetet teremt a szervezett bűnözés erősödésére. A társadalom alsó és középrétegének felemelkedését szolgáló szociálpolitika, valamint a szociális minimum bevezetése hozzájárulhat ahhoz, hogy a bűnözést kiváltó társadalmi-szociális okokat felszámoljuk.

1. Rendőrség reformja

 A rendőrség teljes reformjára  van szükség, amely során csökkentjük a bürokráciát, a munka hatékonyságát nagymértékben rontó adminisztrációs terheket, Helyre kell állítani   a rendőrség tekintélyét,  és fokozott figyelmet kell fordítani a szervezet technikai felszereltségének javítására. Bővíteni kell a rendvédelmi dolgozók cselekvési jogkörét és nagymértékű, a munkájuk társadalmi hasznosságát méltón tükröző béremelést kell eszközölni. Olyan rendőrségre van szükségünk, amely szavatolja a törvénytisztelő állampolgárok biztonságát. Jogkövető állampolgári figyelem, törvényesség és stabil közállapot nélkül nincs se gazdasági fejlődés, sem pedig társadalmi haladás.

2. A Rendvédelmi erők egységes, koordinált szervezete

A jelenlegi decentralizált struktúra helyett meg kell teremteni a rendvédelmi erők egységes irányítás alatt álló, közös operatív törzs által koordinált szervezetét, amely épp úgy képes ellátni katasztrófavédelmi feladatokat, mint a bűnüldöző tevékenységet.

A katasztrófavédelem, rendőrség és honvédség munkájának összehangolásával, az egymást kiegészítő funkciók erősítésével a jelenleginél hatékonyabbá tehetőek a közbiztonság erősítését szolgáló mechanizmusok. Támogatjuk a politikai pártoktól független alternatív rendvédelmi erők felállítását, mert azok helyi szinten is segíthetik az emberek személyi és vagyoni biztonságának garantálását.

IX. Környezetvédelem

1. Népi Front az ember és a természet kizsákmányolása ellen

A kapitalista világrendszer nemcsak az emberiség dolgozó osztályait, hanem a természetet is könyörtelenül kizsákmányolja. A profitérdekek kizárólagos szem előtt tartása és mindenáron való érvényesítése soha nem látott környezetpusztulást eredményez, amely veszélybe sodorja Földünk jövőjét. 

A  környezetvédelemet  kiemelten fontos kérdésként kezeljük,  s ez összekapcsolódik a tőkés rendszer meghaladása érdekében vívott politikai küzdelemmel.

A Népi Front a fenntartható fejlődés érdekében olyan környezetvédelmi politikát szorgalmaz, amely nem csak formálisan, hanem a gyakorlatban is védi természeti értékeinket, Földünk élővilágát. A hatékony környezetvédelem megteremtése az állam, valamint a gazdaság szereplőinek kötelessége, felelőssége és feladata.

2. Szigorúbb környezetvédelmi szabályokat!

A gazdaságban támogatjuk a környezetbarát gyártási technológiák minél szélesebb körű bevezetését. A legnagyobb szigor alkalmazását kell gyakorolni azon üzemek ellen, amelyek vétenek a környezetvédelmi előírások ellen. Az ipari létesítmények környezetkárosító hatásait tudományos-szakmai alapokon, az üzleti érdekek és lobbytevékenység maximális kiiktatásával kell vizsgálni. A környezetvédő civil szervezeteknek törvényi úton biztosítsuk a felhatalmazást az üzemek környezetvédelmi célú ellenőrzésére.

Az állam fordítson fokozott figyelmet az ország vízkészletének, termőföldjeinek és erdőinek megóvására, mivel friss ivóvíz, jó minőségű földdel rendelkező, biztonságos élelmiszereket előállító mezőgazdaság és tiszta levegő nélkül, elképzelhetetlen az egészséges élet. A természet megóvása érdekében ezért olyan módszereket szükséges alkalmazni, amelyek megkötik és hatástalanítják a talajban, vízben és levegőben már meglévő káros anyagokat.

Biztosítsunk megfelelő összegü anyagi forrást  a környezetvédelmet szolgáló technikai eszközök, eljárások innovációjának és lakossági körben való minél nagyobb arányú terjesztésének.

3. Megújuló energiaforrások jövőnk záloga

Az állam hosszú távú energiastratégiájának fő célja legyen a megújuló energiaforrások  maximális kihasználása. Ennek érdekében az egész országban fel kell mérni a természeti-földrajzi lehetőségeket és az adottságoknak megfelelő, ésszerű, a hatékony energiatermelést garantáló beruházások folyamán, az egész országot átfogó víz és szélerőmű hálózatot kell kiépíteni. Szintén támaszkodnunk kell a napfény és a geotermikus erők  eredményes hasznosítására.

4. Természettudatos szemlélet

A lehető legminimálisabb mértékre szorítsuk vissza  a mindennapi életünk során használt környezetkárosító anyagok, elsősorban a műanyag használatát. Tegyük általánossá az egész országban a szelektív hulladékgyűjtést! A természet megóvása érdekében tett erőfeszítéseink csak akkor járhatnak sikerrel, ha a társadalom tagjai magukénak vallják a természettudatos életszemléletet. Ennek kialakításában nagy szerepe van az oktatásnak, hogy a jövő nemzedékeit a környezetbarát, takarékos, és a természettel való harmóniára törekvő életmódra neveljék.

A hulladékfeldolgozó és újrahasznosító üzemek  bővítésével és korszerűsítésével, valamint a  szigorúbb törvényi szabályozás által minőségi javulás érhető el a hulladékgazdálkodás területén, így felszámolhatóvá válnak az illegális, környezetkárosító hulladéklerakók is. 

X. Az egyházakról

A Népi Front a vallásszabadság és szabad vallásgyakorlás híve. A hit kérdését magánügynek tekintjük.  Pártunk a modern, szekularizált államért száll síkra, ellenezzük az egyház és az állam összefonódását. Újra kell gondolni az egyházak finanszírozásának kérdését: az egyházak csak az állami szolgáltatást helyettesítő – szociális és egészségügyi tevékenységre kapjanak támogatást, amelynek mértéke a hasonló feladatokat ellátó társadalmi szervezetek támogatásával legyen egyenlő.  A hitélet finanszírozásának terhe háruljon a gyülekezetre. Az állam egyetlen vallást és egyházat sem részesíthet előnyben a többivel szemben.

XI. Külpolitika

Az 1989-es rendszerváltás óta a magyar külpolitikát az euroatlanti integrációhoz, valamint a világrendszer nyugati nagyhatalmaihoz való  közeledés jellemzi. A tőkés osztály sokáig azt a hamis víziót vetítette a magyar társadalom elé, hogy a nyugati orientáció, a fejlett kapitalista államok által vezetett nemzetközi gazdasági és katonai szövetségekhez való csatlakozás hazánkat a fejlett, demokratikus, jóléti országok  sorába emeli. Mára azonban egyértelművé vált, hogy sem a NATO, sem pedig az EU-tagság nem teljesítette a hozzájuk fűzött reményeket, a nyugati minták kritikátlan követése és a túlzott elköteleződés beszűkítette hazánk külpolitikai mozgásterét, amelynek következményei negatívan érintették az ország gazdaságát és társadalmát.

A magyar uralkodó elitet történelmi felelősség terheli azért, hogy a nemzeti érdekeknél saját osztályérdekeit fontosabbnak tartva, feláldozták hazánk szabadságát és függetlenségét a nemzetközi kapitalista szervezetekhez való csatlakozás során.  Gazdasági és biztonságpolitikai szempontból egyaránt kiszolgáltatottá és sebezhetővé vált országunk.

1. Lépjünk ki a NATO-ból!

Külpolitikai téren rendszerváltó politikai elit fő szándéka volt, hogy Magyarország a legrövidebb időn belül a kapitalista rendszer kiépítésével párhuzamosan csatlakozzon az a nyugati tőkés nagyhatalmak által vezetett katonai világszövetséghez, a NATO-hoz, amely a béke és demokrácia védelmének propagandisztikus és hazug jelszava alatt fegyveres konfliktusok árán szerez érvényt elsősorban az USA imperialista törekvéseinek.

Hazánk NATO-ba való belépésével a magyar kormányok nemzetközi szinten elkötelezték  magukat az amerikai imperializmus szolgálatára, Magyarországot pedig azon csatlós államok szégyenletes sorába taszították, amelyek lelkesen szolgálják az USA világuralmi terveit és asszisztálnak Földünk különböző régióit véres, lángba borító gyilkos, igazságtalan, és könyörtelen háborúihoz.

A Népi Front ellenzi hazánk NATO-tagságát, a háborús politikát, valamint a nemzetközi politikai konfliktusok fegyveres úton való rendezését, ezért egyik legfőbb követelésünk, hogy hazánk azonnali hatállyal lépjen ki a NATO-ból!

Az Alaptörvény mondja ki, hogy magyar katonák semmilyen formában nem teljesíthetnek katonai szolgálatot külföldi országban és Magyarország területén sem állomásozhatnak idegen csapatok. Az Alaptörvény továbbá tiltsa meg az ország szárazföld, víz és légterének külföldi államoknak katonai célra való átengedését.

Támogatjuk a békemozgalmakat,a háborús uszítással szembeszálló erőket. Az antiimperialisták nemzetközi összefogásával kell küzdeni a NATO feloszlatásáért!

2. Európai Uniós tagság: szertefoszlott álmok

Az Európai Unió Brüsszel által diktált irányvonalának feltétel nélküli szolgálata és másolása gazdaságilag alárendelt szerepbe taszította Magyarországot.

Történelmi tévedésnek bizonyult az, hogy Magyarország az európai közösségben a  tőkés államokkal egyenrangúvá válik politikai és gazdasági szempontból egyaránt.

Magyarország Európai Unióhoz csatlakozása óta eltelt közel 10 év csak felemás, ellentmondásos fejlődést eredményezett. Az európai uniós forrásból megvalósult beruházások pozitív eredményei és az Uniós tagságból származó előnyök ugyanis nincsenek arányban a gazdaságunknak és társadalmunknak okozott óriási veszteségekkel.  Hiába újult meg számos magyar település főtere, hiába épültek autópályák, ha közben a gyárak bezárásával, munkahelyek tömeges megszűnésével a társadalom széles rétegeinek leszakadása szociális válságot idézett elő. A piacnyitás, valamint az európai normáknak való kényszeres megfelelés miatt a magyar gazdaság számos iparágazata és főleg mezőgazdasága hanyatlásnak indult. Minél szorosabbá vált az integráció, annál jobban erősödött  gazdasági függőségünk, miközben a csatlakozáskor propagált vonzó ígéretek ellenére az életszínvonal nem közeledett, hanem távolodott az uniós átlagtól. A társadalmi különbségek elmélyültek, nőtt a dolgozó emberek kiszolgáltatottsága, az állam pedig – az uniós irányelvek, kötelező szabályok miatt – nem rendelkezhet a probléma megoldását segítő eszközökkel.

3. A külpolitikai fordulat elengedhetetlen

Pártunk a jelenlegi magyar külpolitika irányvonalának radikális fordulatát akarja.

Ellenezzük az az euroatlanti szövetséghez való feltétel nélküli lojalitást, az ország egyoldalú elköteleződését és sorsának összekötését a válságba süllyedt nyugati, Amerika és az EU által vezérelt nagyhatalmi tömbbel.

A Népi Front olyan külpolitikát szeretne, amely hazánk szuverenitásának megőrzésével a magyar nép jólétét, az ország kibontakozását, felemelkedését szolgálja  és elég rugalmas ahhoz, hogy a világpolitikát alkotó érdekszférák rivalizálásában is megvédje az ország függetlenségét , szabadságát.

Hazánk külkereskedelmének 80%-a az Unió tagállamaival zajlik, ezért gazdaságunk rendkívüli mértékben kiszolgáltatott a világgazdasági tendenciáknak és az EU-n belüli változások, szabályozások negatív hatásainak. Ebből kifolyólag rövidtávon elsődleges célnak tarjuk hazánk Európai Uniótól való gazdasági függőségének mérséklését.

 A Népi Front úgy véli, hogy Magyarországnak nem érdeke a  2007-ben kirobbant gazdasági válság következtében nemzetközi szinten politikailag, gazdaságilag mind inkább fajsúlytalanná váló, erejét és befolyását elveszítő Európai Unióhoz fűződő szálak szorosabbra fűzése, az integráció további mélyítése.

 Figyelembe véve hazánk geopolitikai helyzetét, gazdasági fejlettségi szintjét, társadalmi- természeti adottságait és hagyományait, a közeljövőben olyan gazdasági kapcsolatok kiépítésére kell törekedni, amelyben az együttműködés alapját a kölcsönös érdekek és előnyszerzés, egymás országainak békés fejlődésének előmozdítása képzi. Ezen elvek tiszteletben tartásával a Népi Front Latin-Amerika és az arab világ feltörekvő, dinamikus gazdasági fejlődést produkáló államaival, valamint a Kelet-Európai régiót alkotó országokkal való kereskedelmi együttműködés kiépítését szorgalmazza.

Az új gazdasági kapcsolatok bővítik a magyar gazdaság exportlehetőségeit, amely által csökken hazánk az Európai Unió piacainak való kiszolgáltatottsága, a gazdasági függőség, így Magyarország visszanyeri teljes szuverenitását és bátrabban kiállhat nemzeti érdekeiért. A belső fogyasztás élénkítése és a külkereskedelem új alapokra  való helyezésének együttes hatása segít megteremteni a feltételeit annak, hogy Magyarország esetleges Európai Unióból való kilépése zökkenőmentesen, az államcsőd és a gazdasági összeomlás elkerülésével menjen végbe.

 Amennyiben a magyar társadalom dolgozó többsége nem válik az Európai Uniós tagság egyértelmű nyertesévé és állandósul a szociális válság, hazánk gazdasági kizsákmányolása,szükségszerűen felül kell vizsgálni hazánk Unióban való részvételét. A Népi Front az Európai Uniót a nagytőke nemzetközi szervezetének tekinti, amely az intézményesített működés révén egyrészről fenntartja és erősíti  kapitalista rendszer európai pozíciót, másrészről pedig a tőkés osztály egyesült erejével fojtja el Európa dolgozóinak kizsákmányolás ellen vívott politikai és gazdasági harcát.

Pártunk a tőkések Európai Uniója helyett az európai dolgozók összefogására és szolidaritására épülő, egyenlő, szabad és független nemzetek által alkotott európai szocialista szövetség híve.

4. Szolidaritás az antiimperialista mozgalmakkal, a szocializmust építő országokkal

A Népi Front szolidaritást vállal az önrendelkezésért és függetlenségért küzdő népekkel, az imperialista nagyhatalmak elnyomásával szembeszálló népi felszabadító mozgalmakkal. Kiállunk a palesztinok, kurdok, baszkok és más népcsoportok igazságos függetlenségi harca mellett.

Elítéljük a tőkés országok azon mesterkedéseit, amelyek a szocializmust építő államok társadalmi rendjének megdöntésére irányulnak. Lelkesedéssel fogadjuk a Latin-Amerikai térségben zajló forradalmi folyamatokat, különösen Venezuela és Bolívia 21. századi szocializmus felépítéséért vívott küzdelmét. Példaként tekintünk Kuba népének hősies helytállása és az amerikai gazdasági embargó elleni szilárd kitartására, büszkék vagyunk  a kubai szocializmus nagy vívmányaira, szociális eredményeire.

Nem értünk egyet azokkal a  magukat szocialistának nevező országokkal, amelyek tőkés-piaci alapon szervezik gazdaságukat, de azokkal sem, amelyek a személyi kultusz despotikus önkényuralmát valósítják meg.

 Pártunk következetes politikai harcot hirdet a nemzetközi munkásmozgalom opportunista erőivel szemben. Nyugat-Európa számos kommunista pártját megfertőzte a revizionizmus téves szemlélete, amely a világtörténelem első, 1917-es orosz bolsevik forradalom által indított szocialista kísérletének több, mint 70 évig tartó korszakát teljes mértékben azonosítja a sztálinizmus idején elkövetett bűnökkel. Ezen pártok – a német Die Linke, a Francia Kommunista Párt, az olasz Rifondazione – közös jellemzője, hogy elhatárolódnak az 1989-ben megdöntött szocialista rendszerektől és bár a kommunista mozgalom szimbólumait, marxizmus retorikáját megtartották, gyakorlatilag lemondtak a szocializmus felépítésének távlati víziójáról. Politikájukat a „baloldali összefogás” opportunista  jelszava vezérli, amelynek keretében – képviselői állások és néhány fontos, egzisztenciát biztosító karrier, jól fizető politikai pozíció megszerzése reményében – a polgári szociáldemokrata formációkkal való együttműködést, a közös kormányzást szorgalmazzák. A Népi Front elítéli ezen pártok megalkuvó, egyéni érdekeket szolgáló politikáját, a karrierizmust, a marxizmus elvinek elárulását és apró pénzre való váltását.

Szövetségesünknek tekintjük a rendszerkritikus, antikapitalista politikai mozgalmakat, valamint azon kommunista, marxista, demokratikus szocialista szervezeteket, pártokat, amelyek tevékenységükkel és mindennapi küzdelmükkel őszintén, hitelesen képviselik a jövő szocializmusának eszméjét.

5. A határon túli magyarságról

A trianoni békediktátum  Magyarország  20. századi történelmének egyik legnagyobb és legfájóbb traumája, amely napjainkban is hatással van hazánk politikai életére.  Az elcsatolt területeken élő magyarság problémáját sem a Horthy-rendszer soviniszta, erőszakos, indulatoktól fűtött és revíziót sürgető politikája, sem a kérdést tabuként kezelő szocializmus évtizedei alatt, de a rendszerváltás után felépülő tőkés rend kormányai sem tudták megoldani.

Az elmúlt 25 évben a határon túli magyarság érdekeire hivatkozva ismét fellángoltak a szélsőséges nacionalista érzelmek. A szélsőjobboldal előretörésével, a szomszédos népek elleni hangulatkeltés egyre intenzívebbé válik, ez pedig felkorbácsolja a külhoni magyarok és környezetük közötti nemzeti feszültségeket. Az így kialakuló ellenséges viszonynak legnagyobb vesztese a kisebbségben élő határon túli magyarság, amelynek nap, mint nap szembesülnie kell a szélsőjobboldali szervezetek által generált nemzetiségi konfliktusok rajtuk lecsapódó következményeivel.

A Népi Front elítéli azokat  szélsőjobboldali agresszív nacionalista szólamokat, amelyek megmérgezik a Kárpát-medence népeinek kapcsolatát, ellehetetlenítik  a nemzetiségek közötti együttműködést, egymás kultúrájának és nemzeti identitásának tiszteletben tartása helyett a gyűlölködést és az uszítást képviselik.  Pártunk nem ért egyet azokkal a balliberális nézetekkel sem, amelyek a jobboldal elleni politikai küzdelem ürügyén megkérdőjelezik a határon túli magyarság nemzetünkhöz való tartozását és a Fidesz cinkostársaiként tekintenek rájuk.

Az anyaországtól elszakított magyar közösségek, a közös történelmi gyökerek, közös nyelv és közös kultúra által a magyar nemzet részét alkotják, ezért Magyarországnak kötelessége segíteni boldogulásokat. Fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, hogy a határon túli magyarok érdekképviseletét, a magyar belpolitikai csatározások közvéleményt megosztó témává züllesszék.

Magyarországnak okos, higgadt, baráti diplomáciával el kell érnie, hogy a határon túli magyar közösségek szabadon használhassák anyanyelvüket, az oktatás során legyen lehetőségük a magyar nyelven való tanulásra, megőrizhessék nemzeti identitásukat és magyar kisebbségként is legyen lehetőségük szülőföldjükön való boldogulásra. A társadalmi-kulturális fejlődés és a nemzetiségek közötti béke megteremtése érdekében támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a magyar és a környező népek kultúrájának kölcsönös megismerésére, ápolására irányulnak.

A jószomszédi viszony, a népek közötti barátság , bizalom és a megértés kialakítása az, amely igazán szolgálja az anyaország és a magyar kisebbségek valós érdekeit. El kell kerülni azt, hogy a hazai jobboldali hatalmi törekvések és az ez ellen fellépő balliberális erők közötti belpolitikai acsarkodás egymás ellen fordítsa az anyaországi és a határon túli magyarokat.  Ez csak úgy kerülhető el, ha elfogadjuk alapelvnek azt, hogy Magyarország jövőjéről azok döntsenek, akik itt élnek, itt fizetnek adót. Támogatjuk a határon túli magyarok könnyített eljárás útján történő magyar állampolgársághoz való jutását,  de ehhez szavazati jog és az állami juttatásokból való részesedés joga csak akkor párosuljon, ha a két feltétel – a magyar államnak történő adófizetés és a magyarországi tartózkodás – teljesül.

A Népi Front magáénak vallja a nemzeti  kisebbségekre vonatkozó lenini elvet, miszerint egy adott területen egy tömbben élő népcsoportnak joga van az autonómiához, ezért –az agresszív, újfasiszta uszítás visszautasításával - támogatjuk az erdélyi magyar autonóm tartomány létrehozását.

Fellépünk a nemzetiségi ellentétek kiélezését eredményező nézetek ellen külföldön és Magyarországon egyaránt! Pártunk feladatának tekinti, hogy megvilágítsa a magyar és a szomszédos államok kizsákmányolt társadalmi osztályai közötti összefogás szükségességét, hogy a Kárpát-medencében a nemzetiségi alapon szított viszálykodás helyett, az itt élő népek egyesült erővel lépjenek fel a globális kapitalizmus ellen, mely melegágya a viszálynak és gazdasági romlásnak.

Elfogadta a Népi Front I. kongresszusa

Budapest, 2014. február 22.

 

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg az ismerőseiddel!

Submit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to Twitter

csatlakozznf1

Facebook Twitter RSS Feed 

Íratkozzon fel hírlevelünkre!

Lájkoljon minket a facebookon!

Megmozdulások

frontoldallogo
szolidaritasialap


 

redmail